![]() |
Bízzatok, mert én legyőztem a világot (Jn 16,33) Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk (Csodásérem) |
![]() |
hagyományhű magyar katolikusok MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK felajánlott honlapja
|
2023. február 1. szerda: |
Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanú Szent János apostol tanítványa volt. Traján császár Antiochiából Rómába hurcoltatta és ott kiéheztetett oroszlánok elé dobatta keresztény hite miatt. Meghalt 107-ben. Megható az a levél, amit Rómából írt: az ősegyház szellemének örök tanúja. Introitus: Emlékezzél meg, Uram, Dávidról és minden gyötrődéséről. |
2023. február 2. csütörtök: |
GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY A karácsonyi ünnepkör vége 1. Az ünnep jelentése: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe tartalma szerint éppen úgy az Úr ünnepe, mint Szűz Máriáé, s ezért a liturgiában több neve is van. Gyertyaszentelő Boldogasszony a neve azért, mert ezen a napon gyertyát szentelnek és gyertyás körmenetet tartanak, és a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt. Mária megtisztulása a neve azért, mert Mária a zsidó törvények iránti engedelmességből az Isteni gyermek születése után 40 napra a Mózes törvénykönyvében meghagyott módon bemutatta a tisztulási áldozatot a templomban. Jézus bemutatása a zsinagógában a neve azért, mert ezen a napon mutatták be Jézust, mint elsőszülöttet a templomban, és szentelték szülei Istennek. A keleti liturgiában Hypapanie a neve, azaz: találkozás (Occursus Domini), mert ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával. Ezt az ünnepet Jeruzsálemben valószínűleg már a IV. században, az Úr ünnepének tartották, és csakhamar nyugaton is elterjedt. Az örmények «az Úr érkezése a templomba» néven nevezték. A bemutatás ünnepéhez, a Karácsony rendszeresítésével Mária tisztulásának ünnepe is csatlakozott, így Mária-ünnep lett belőle, Rómában pedig a Sancta Maria Major-bazilika stációs ünnepe. Eredetileg azonban, tartalma szerint pedig még ma is, ez az ünnep az Úr ünnepe. Isten Fia már születésekor találkozott a kiválasztott néppel. Az egyszerű pásztorok csodálkozó hódolata ezt jelentette. Ezen a napon azonban a szent törvények értelmében először találkozik a templomban a papsággal és a prófétákkal, a maga örök papságának előképeivel. Az Úrnak ez a találkozása szolgájával – a Vőlegény találkozása menyasszonyával – az ünnepi liturgia első és legmélyebb gondolata. Egyúttal azonban Máriának egy olyan törvény iránt tanúsított alázatos engedelmességét dicsőíti; amely bár mindenkire érvényes volt, de őreá nem; s ezáltal kiváló Mária-ünneppé is válik. Jézus bemutatása a templomban, illetve égi Atyjának való szentelése a gyertyaszentelésnek (megszentelt világosságnak) mai szertartásában jut kifejezésre a legszebben.
2. A gyertyaszentelés: A gyertyák az oltár szentlecke-oldalán vagy ha főpap végzi a szentelést, a főpapi trónus mellett vannak előkészítve. A szentelő pap lila ruhában öt hosszabb imát mond a gyertyák felett, meghinti azokat szenteltvízzel, tömjénnel megfüstöli, s aztán elosztja őket a papság és a hívek között. Eközben az énekkar Simon dicsőítő énekét énekli és közbeiktat egy antifónát.
3. A világosság szimbóluma: A világosságnak a liturgiai használatban többszörös jelképes jelentése van. Jelképe először az örök Istenségnek (mint a tűzoszlop a pusztába való vonuláskor) és azután az istenemberi Megváltónak, aki a föld világossága lett, és jogot nyert az örök égi fényességre (a húsvéti gyertya és húsvéti tűz). «Isten világosság és sötétség nincs benne.» (1 Jn 1,5) És Isten a maga isteni fényéből árasztja az imádandó «világosságot a világosságból». És ez a kettős világosság (az Atyának és a Fiúnak jelképe), de amely mégis egy fény (az egy Isten világossága) egyesül és kiárad a Szentlélek hasonló módon örök világosságában és a szeretet örök fényében. A világosság tehát harmadszor a Szentlélek kegyelmét is jelenti (Pünkösd), mely által a lélek megtisztul és Isten világító képmásává válik. (Az izzó parázs, a fénnyé változó viasz vagy olaj, mind ezt jelképezik.)
4. A körmenet: A gyertyák megszentelése után a papság és a nép körmenetbe sorakozik. Az énekkar belekezd a szokásos megnyitó antifónába. Utána a pap egy imát mond. Most a megszentelt gyertyák fényében, s a régi ünnepi énekkel megindul a körmenet.
5. Az ünnepi mise: Ha a körmenet a templomba visszatért, kezdődik a fehér színben mondott ünnepi mise. Énekeinek és miseszövegeinek tárgya ismét Jézus bemutatása a templomban, és a jelenlévő hívők az égő gyertyákat legalább az evangéliumnál és az Úr változásától az áldozásig kezükben tartják, annak emlékére, akit jelképeznek. A gyertyaszentelés harmadik könyörgése: Úr Jézus Krisztus, igaz világosság, ki megvilágosítasz minden e világra jövő embert, áraszd áldásodat ezekre a viaszgyertyákra és szenteld meg azokat kegyelmed fényével és engedd kegyelmesen, hogy valamint e gyertyát meggyújtva látható tűzfénnyel eloszlatják az éjszaka sötétségét, úgy a mi szívünk is a láthatatlan tűz, azaz a Szentlélek fényessége által megvilágítva, minden vétkes vakoskodástól ment legyen és így lelkünk megtisztult szemével azt szemlélhessük, mi előtted kedves, üdvünkre nézve pedig hasznos, hogy így e világ homályos viszontagságai után a soha meg nem fogyatkozó világosságra eljutni érdemesek lehessünk; te általad, Jézus Krisztus, a világ Megváltója, ki a teljes Szentháromságban élsz és uralkodol. Amen. |
2023. február 3. péntek: |
Szent Balázs püspök és vértanú Örményországban volt püspök és borzasztó kínzások után Diocletianus lefejeztette 303-ban. Egyszer egy gyermek életét megmentette, akinek torkán egy szálka megakadt, ezért az Egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tiszteli. Innen származik a Balázs-áldás. |
BÖJTBEVEZETŐ IDŐ A megváltás ünnepkörének távolabbi előkészülete Új időszak kezdődik. A természet is fakadóban: még vad és szeles, viharos, de már közeledik az új tavasz. Az Egyház szent évében is tavasz kezdődik, a lelkek tavasza. A talajkészítésnek munkás korszaka, a szív friss földjén az új mag elvetésének ideje. Mert most jött el újra az az idő, amelyben egykor az isteni mag, az Úr Jézus Krisztus a földbe temettetett, és meghalt, hogy halála által százszoros, ezerszeres gyümölcsöt hozzon. Itt az idő, hogy megünnepeljük újra a halálnak és a feltámadásnak ünnepét, Krisztusnak és az Egyháznak ezt a tavaszi ünnepét. Komoly és komor ez az idő. A régit ki kell söpörni és a kinövéseket le kell metszeni – ez is halál. De egyúttal reménnyel teljes is ez az idő, mert az új most kialakulhat. Kilenc vasárnapból álló hozsanna kezdődik tulajdonképpen. Kilenc vasárnap és ezzel kilenc hét liturgiáján át akar elvezetni minket az Egyház a megváltás fő-fő ünnepeihez: a Húsvéthoz és a Pünkösdhöz. De mély bölcsességgel, édesanyai szeretettel, isteni pedagógiával három fokozaton át vezet ide minket: a böjtbevezető, a nagyböjt és a szenvedés idején át. Ebből a böjtbevezető csak az előcsarnoka az igazán komoly nagyböjti fegyelemnek és egyúttal átmenet a karácsonyi ünnepkör derűs világából a negyvennapos nagyböjtbe. Elmúlt a Karácsony és az Egyház nem akarja, hogy elfeledjük: szenvedni jött az Úr a földre, ezért a megtestesülés, mert így nyithatja meg nekünk az eget. Tehát készülünk megemlékezni az Úr haláláról. De miért kellett az Úrnak szenvednie? Miért kellett meghalnia értünk? Erre felel a böjtbevezető idő liturgiájában az Egyház. Most a papi zsolozsma és a misekönyv kiegészítik egymást és kölcsönösen magyarázzák meg a most következő időt. A böjtbevezető idő három vasárnapot foglal magában: a Hetvened, a Hatvanad és az Ötvened vasárnapot. Ezalatt a papi zsolozsma olvasmányai az ószövetségi Szentírás első könyveit idézik. (A zsolozsma ugyanis egy évre elosztja az egész Szentírást és így olvastatja híveivel.) Ezekből az olvasmányokból három nagy pátriárka alakja domborodik ki: Ádám, Noé és Ábrahám, akik egyúttal Krisztus Urunk előképei. Ádám a bűn atyja, az ő bűne miatt kell Krisztusnak szenvednie. De egyúttal előképe Krisztusunknak, az új Ádámnak, a megváltott emberiség új ősatyjának. Noé és az ő bárkája előképe a megváltásnak a kereszt vízében és az Egyház hajójában. Ábrahám áldozata már sejteti velünk Jézusunknak haláláldozatát. De az evangéliumok is a következő idők szellemét világítják meg előttünk. A három evangélium elénk tárja nagyböjt meghívását, feladatát, célját. Az Úr meghívása hangzik Hetvenedvasárnapján, hogy menjünk az ő szőlőjébe dolgozni. Vagy kezdjünk el tavasszal újra dolgozni! A nagyböjt feladata lesz előkészíteni lelkünket, a mi szőlőskertünket a magvető számára, hogy az isteni magvető magja százszoros termést hozzon bennünk is. És mi a célja ennek a munkának? A megvilágosodás a keresztségben, a Húsvét felragyogása bennünk, a megdicsőülés az egekben, ahová az Egyház liturgiája által a megdicsőült Krisztushoz megdicsőült hívőket akar elvezetni. A három stációs-templom szentje is fokozatosan visz közelebb a nagyböjthöz. Az első Szent Lőrinc, a bátor vértanú, a hittanulók vezére, a diakónus vezet minket Krisztus küzdő tanítványai közé. A második Szent Pál, aki megmutatja mily küzdelmet tud kiállani, aki a kegyelemben bízik. A harmadik Szent Péter, Krisztus földi helytartója, aki megerősíti testvéreit az Úr szava szerint. A három vasárnap nevét a történelemből értjük meg. Két forrásból tevődött össze ez a böjtbevezető idő. Az egyik a római liturgia alkotása. Valószínűleg már a VI. században Rómában stációs szentmisét tartottak a Rómában legjobban tisztelt három szent bazilikájában, hogy a népvándorlás zavaros, komor világában, a pestisek és más járványok idején, a gyakori természeti csapások közt és az ebből fakadó éhínségben körmenettel kérjék Isten kegyelmét és segítségét. Ez a sötét háttér teszi érthetővé a miseénekek égbeszálló, szinte kétségbeesett felkiáltását. A másik tényező kelet; itt kezdődött az a szokás, hogy húsvét előtt egyes helyeken ötven, máshol hatvan napon át böjtöltek; sőt volt olyan hely, ahol a hetven évig tartó fogság emlékére hetven napon át böjtöltek. Mikor azután a VI. században (még I. Gergely pápa, tehát 604 előtt) ezt a vasárnapot bevezetőként a nagyböjt elé csatolták, legalább a névben meghagyták a régebbi nagyobb böjtök emlékét. Ebből következik, hogy ha még nem is az igazi böjtnek az ideje ez a három hét, azért komoly, magunkbaszállásra késztető szent idő. Meglátszik ez a liturgikus szabályokon is. Az első jel: az Alleluja elmaradása. Dehogy énekelhetné az öröm énekét az Egyház, mikor a Hetvened vasárnapja azt juttatja eszünkbe, hogy az egész földi élet számkivetés, fogság. Ilyen volt a zsidók élete, mikor Babilon folyóinak partján ültek és sírtak. Hiába kérték, énekeljenek. Hárfáikat a fűzfákra akasztották és elnémult ajkukon a dal. Nincs a liturgiában sem öröm-ének: ezért nincs Glória sem a szentmisében, ha az egyházi szín a viola. Most pedig abba öltözik a papság. Felhangzik a tractus böjti éneke (hamvazószerdáig csak vasárnapon: hétköznap kimarad). Íme, így készül az Egyház a nagyböjtre. |
2023. február 5. vasárnap: |
HETVENED VASÁRNAP Stációs-templom: Szent Lőrinc bazilikája A mai liturgiában az uralkodó gondolat az áteredő bűn és annak gyászos következményeinek a megfontolása. Ezért kell mindnyájunknak arcunk verejtékével dolgoznunk itt a földön, mely Isten szőlőskertje. Itt kell mindnyájunknak dolgoznunk lelkünk üdvéért. Ha kora reggeltől dolgozunk már, adjunk hálát Istennek és ne nézzük le a később jötteket. Ha magunk is későn álltunk munkába, itt az idő és alkalom bűneink meggyónására és mulasztásunk helyrehozására. Introitus: Körülvettek a halál gyötrelmei, körülfogtak az alvilág gyötrelmei: szorultságomban az Urat segtségül hívtam és ő meghallgatta szent templomából szómat. |
2023. február 6. hétfő: |
Szent Titus püspök és hitvalló Titus pogány szülők gyermekeként lett ifjú korában keresztény és Szent Pál kísérője. Az apostol tette meg őt Kréta püspökévé és ott halt meg az 1. század végén. Ugyanezen a napon üli az Egyház Szent Dorottya szűz és vértanú emlékezetét. Valószínűleg Diokletianus alatt szenvedett vértanúságot 303 körül. |
2023. február 9. csütörtök: |
Alexandriai Szent Cirill püspök, hitvalló és egyháztanító A legnagyobb görög egyházatyák egyike. Különösen a nesztoriánusok ellen harcolt. Az efezusi zsinat lelke is ő volt. Ő szerezte meg Máriának az «Isten anyja» címet. Meghalt 444-ben, Alexandriában. Ugyanezen a napon üli az Egyház Szent Apollónia szűz és vértanú emlékezetét. Egyiptomban élt és a csőcselék kínozta halálra 249-ben. |
2023. február 10. péntek: |
Szent Skolasztika szűz Szent Benedek ikertestvére és a bencés apácák megalapítója. Kiváló volt alázatos elvonultsága és Isten iránti bizalommal teljes szeretete. Ebben még bátyját is legyőzte. Meghalt 542-ben, Monte Cassino közelében. |
2023. február 11. szombat: |
A Szeplőtelen Szűz lourdesi megjelenése 1858-ban, február 11-én jelent meg először Soubirous Bernadettenek a Szent Szűz Lourdesban és július 16-ig tizenhatszor jelent meg. Március 25-én a nevét is megmondta a jelenség: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás. Számtalan csodával mutatta meg a Szent Szűz ezen a helyen Istentől kapott hatalmát. Azért köszöntjük mi is hódolattal a lourdesi jelenések Asszonyát. Oratio: Isten, ki a Szűz szeplőtelen fogantatásával méltó hajlékot készítettél Fiadnak, könyörögve kérünk, hogy mi, akik ugyanazon Szűz megjelenését ünnepeljük, lelkünk és testünk egészségét megnyerhessük. |
2023. február 12. vasárnap: |
HATVANAD VASÁRNAP Stációs-templom: Szent Pál bazilikája A mai szentmise szövegét csak úgy érthetjük meg teljesen, ha tudjuk, hogy Rómában a Szent Pál bazilikában van az ünnepi mise. A népek apostolát állítja elénk az Egyház a szentleckében példa gyanánt. Az ő élete a kegyelem nagy csodája. A mai szentmisével arra tanít minket édesanyánk, hogy örök üdvünkért munkálkodva, ne a magunk erejében bízzunk, hanem az isteni kegyelemben, mert enélkül az evangéliumban hallott isteni tanítás nem tud gyökeret vetni szívünkben és nem tudja megteremni bennünk a krisztusi élet gyümölcsét. – Szent Pál felel a szentleckében, mikor az álapostolok megtámadják és a maga védelmére kénytelen volt érdemeivel dicsekedni (saját szavaival: balgatag módon beszélni). De éppen ez mutatja meg nekünk legjobban, hogy a kegyelem mit tudott kíalakítani egy Saulusból. Küzdelmeinkben mi is ebben a kegyelemben bízzunk. És Szent Pál sok tettét látva, kérdezzük meg: mit tettünk mi? Megtettük-e legalább azt, ami rajtunk áll? Mert aki ezt megteszi, attól Isten nem vonja meg kegyelmét. Introitus: Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végképpen: miért fordítod el arcodat, s felejted el szorongatásunkat? Testünk a földhöz tapadott: kelj fel, Uram, nyújts segítséget és ments meg minket! |
2023. február 18. szombat: |
Szent Simeon püspök és vértanú Jeruzsálem második püspöke lett Szent Jakab halála után. Szűz Máriával vérrokonságban volt, mint Kleofás és Mária fia. 120 éves korában szenvedett vértanúhalált, 107 körül. |
2023. február 19. vasárnap: |
ÖTVENED VASÁRNAP Stációs-templom: Szent Péter bazilikája Nagyböjt előtt az utolsó vasárnap már mintegy bevezetés Krisztus szenvedésének megünnepléséhez. Az evangélium azt hirdeti már, hogy Isten szőlőjét: a világot és Isten földjét: a lelkünket Krisztus szenvedése fogja megváltani. A szentlecke pedig az isteni Mester tanításának összefoglalását adja, hogy a nagyböjti önmegtagadásaínkat és jócselekedeteinket helyes lélekkel végezzük. – Farsangnak ezen három utolsó napján valósággal megtébolyodnak az emberek. Ezért rendelte el XII. Kelemen pápa ezekre a napokra a negyvenóraí szentségimádást. X. Pius pápa ismét búcsút engedélyezett azoknak, akik ezekben a napokban meggyónnak, megáldoznak és a pápa szándékára imádkoznak. A farsangot nevezik karneválnak is. Ezt a nevet abból származtatják, hogy búcsút mondanak a húsnak (carne vale). A magyar «húshagyó napok» elnevezés is erre vall. Valójában pogány maradvány! A bor és mámor istenének; Dionysusnak kicsapongó körmenetein egy hajót húztak egy kocsin (carris navalis) és innen a név. De nemcsak névben, hanem tartalomban is pogány még ma is ez a mulatság. Mennyit kellene imádkoznunk, hogy a pogányság szűnjék meg közöttünk. Introitus: Légy oltalmazó Istenem és menedékem, hogy megszabadíts engem: mert erősségem és menedékem vagy, tennevedért légy vezérem és viseld gondomat. |
NAGYBÖJT A megváltás ünnepeinek közelebbi előkészülete 1. A nagyböjt szelleme: «Itt van számunkra a bűnbánat ideje, hogy bűneinkért vezekeljünk és így lelkünket megmentsük», mondja az Egyház a zsolozsmában. Szent Benedek, aki Regulájában az ősegyház szellemét őrzi meg számunkra, azt mondja: «Bár a keresztény ember egész életének folytonos nagyböjtnek kellene lennie, mégis legalább ezeknek a szent napoknak a megtartásában tanúsítsunk teljes buzgóságot, hogy a többi idő hanyagságait helyrehozzuk.» Hogy ezt a két tanácsot követhessük, meg kell ismernünk a nagyböjt lelkét, erre pedig két dolog segít: elmélkednünk kell a liturgiának a természet életével való kapcsolatáról, és ismernünk kell a történetét. A természetben most folyik a tél és a tavasz közti küzdelem, de már a hó és a jég elmúltak, már új csirák rügyeznek, új virágok fakadnak. A liturgiában is lelki tavasz van, tart még a közöny tele és a bűn sötétsége, de bontakozik az új élet is. A kegyelem kipattantja a lélekcsirákat és bontakoznak az új, a szebb élet mennyek számára nyíló virágai. A «vita nuova», melyről Dante énekel, ez a tavasz ígérete a természetben és a lélekben, és ennek az új életnek a szolgálatában áll a liturgia. A nagyböjt először a hívők számára volt a lelki megújulás ideje. Azt mondhatnók, ez volt a hívők negyvennapos lelkigyakorlata, ezért a liturgia szellemében cselekszünk, ha a nagyböjt idején lelkigyakorlatot tartunk (még pedig, ha lehet, zárt lelkigyakorlatot). De azután a liturgia a bűnösök számára is új életet jelent, a vezeklés útján újra beoltódhatnak ezek a bűn által elszakított és elszáradt ágak a régi tőbe, a mi Urunk Jézus Krisztusba, hogy az Ő életereje keringjen bennük is. Végül az újonnan jöttek, a most megtértek számára is az új életre való előkészület, amely új élet a keresztségben kezdődik az örökkévalóság számára. Amit a liturgia és a természet közti elmélkedés mutat, azt bizonyítja a történelmi fejlődés is.
2. A nagyböjt régen: A nagyböjt kialakulásában több fokozatot látunk: 3. A nagyböjt ma: Napjainkban, amikor már nincsenek sem vezeklők, sem a keresztségre készülő hittanulók, a Húsvét előtti idő minden keresztény ember számára az élet megújításának ideje az Úr Jézus szellemében. Krisztussal keresztre kell feszítenünk bűneinket őszinte bánattal és elégtétellel (húsvéti gyónás) és a dicsőségesen győzedelmes királyunkkal fel kell támadnunk a bűn sírjából (húsvéti szentáldozás). Ennek a fenséges célnak elérésére három eszközünk van: a böjt, az imádság és az alamizsna.
A böjt kettőt foglal magában:
Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól: A böjtben követjük az Úr és a szentek példáját. A böjt továbbá az Egyház és parancsa iránti alázatos tisztelet gyakorlása. A böjtben ezen kívül a bűnből való feltámadást is megünnepeljük, mert a böjt a leghatásosabb vezeklés és elégtétel bűneinkért. «Böjt nélkül hiúság és értéktelen a bánat.» (Szent Basilius) «Böjtöléssel könnyebben távol tudjuk tartani magunkat a bűntől», és «Sanyargatom a testemet és a lélek szolgálatába állítom.» (Szent Pál) «A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja és meggyújtja a tisztaság világosságát» – mondja Szent Ágoston. A testi böjt azonban a negyvennapos programnak csak egyik fele. A másik a lélek böjtje: meg kell fékezni bensőnket, rendetlen hajlamainkat, a világi szórakozásokat is. (Zajos menyegzőt nem enged az Egyház tartani és még a templomi szertartás is csak az egyszerűbb lehet). Így mondja Szent Benedek: «Vonjunk meg magunktól valamit nemcsak ételben, italban, hanem álomban, könnyelmű beszélgetésben, vidám tréfákban.» Így mondja az Egyház himnusza is: Utamur ergo parcius Verbis, cibis et potibus, Somno, locis. Et arctius Perstemus in custodia. – Éljünk tehát mérsékeltebben Szóval, étellel, itallal, Álommal, tréfával. És fegyelmezettebben Álljunk önmagunk megőrzésére.
Még inkább pozitív lesz a böjt a másik lelkigyakorlattal: 4. Liturgikus utasítások: A böjtbevezetőben említett liturgikus szokások (az Alleluja, a Glória elmaradása; a lila egyházi szín viselése; a Tractus éneklése) folytatódnak a nagyböjtben is, sőt fokozatosan erősödnek, míg Nagypénteken tetőpontjukat érik el. Az oltár díszítése is részben vagy egészen elmarad. Hétfőn, szerdán és pénteken a graduale után felhangzik a tractus, mely tele van böjti szellemmel, és utolsó szavainál bűnbánóan térdet hajtunk. A hétköznapi misében a postcommunio után következik még egy imádság a nép fölött, amely előtt a diakónus felszólítja a híveket, hogy alázatosan hajtsák meg a fejüket. Minden ruhának a színe viola. Ezen kívül az oltárképet is eltakarják sok helyen egy nagy lepellel, melynek egyetlen dísze Krisztus keresztje.
A nagyböjt történetéből (részlet)
b.) A vezeklés szertartásai |
2023. február 22. szerda: |
HAMVAZÓSZERDA Stációs-templom: Szent Sabina a.) Eredete. A Hamvazószerda a farsang utáni első szerda. Nevét: Feria IV. Cinerum, a hamutól nyerte, melyet a püspök vagy a pap ezen a reggelen a szentmise előtt megszentel és a hívők fejére szór e szavakkal: Memento homo, quia pulvis es et in pulverem reverteris = El ne feledd ember, hogy porból vagy és porrá leszel. Mert az első bűn után így szólt Isten Ádámhoz : «Átkozott legyen a föld, melyet munkálsz, tövist és bojtorjánt teremjen, arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg vissza nem térsz a földbe; mert por vagy és porrá leszel.» (1 Móz 3,17-19) A szenthamu elfogadásával elismerjük az embernek a föld porából való származását és a halál után a földbe való széthullását bűnei büntetéséért. Ez szentelmény és a hamu az Egyház szentelő imái által gyógyító erőt nyer és lelkünkben az igazi bánat felébresztésére szolgál, hogy általa egy új és jobb életre feltámadjunk. A hamut az előző év Virágvasárnapján szentelt pálmaágból kell előállítani, tehát a győzelem és a diadal szimbólumából, mert az igaz bánat is erre vezet el. b.) Története. A hamuval való meghintés már az Ószövetségben a bűnbánat jele volt. Így a niniveiek is Jónás prédikációjára bűnbánatot tartottak és ennek jeléül hamuval hintették be fejüket. Ugyanazt olvassuk Juditnál és Mardocheusról is. A hamu ugyanis kifejező jelképe a földiek múlandóságának és így természetes voltánál fogva magában is alkalmas, hogy bűnbánatra intsen. A keresztényeknél eleinte csak a nyilvános vezeklők homlokát szórták be a böjt kezdetén a gyász és vezeklés jeléül, később, a IX. századtól kezdve a hivők is közéjük álltak és meghamvazkodtak. A X. században rendelte el II. Orbán pápa, hogy mindenkit hintsenek meg hamuval, a világiakat és a papokat egyaránt. c.) Szertartása. Áll egy bevezetésből, mint a szentmise rítusa. Ezután jön négy szentelő imádság, majd magának a hamvazásnak a szertartása és lezárul egy imádsággal, melyben eredményes vezeklésért és a böjt áldásos megkezdéséért imádkozik az Egyház. A hamvazás alatt a kórus bűnbánati énekeket énekel. Ezek életünk megjavítására serkentenek és eredetileg a nyilvános vezeklők kizárása alkalmával és a vezeklő-körmeneteken énekelték. Introitus: Könyörülsz mindenen, Uram, és mit sem utálsz abból, amit alkottál; elnézed az emberek bűneit a bűnbánatért és megbocsátasz nekik, mert te vagy a mi Urunk istenünk! |
2023. február 23. csütörtök: |
Damiáni Szent Péter püspök, hitvalló és egyháztanító (Szent Mátyás apostol vigiliája) Péter gyermekkora óta buzgó volt: egyszer pénzt talált és egy papnak adta, hogy mondjon misét elhúnyt apjáért. Bátyja taníttatta, ezért hálából az ő nevét is viselte, a «Damián»-t. Bencés lett, majd bíboros: a pápaság egyik nagy támasza. Meghalt 1072-ben Faenzában. |
2023. február 24. péntek: |
SZENT MÁTYÁS APOSTOL Szent Mátyást a tizenegy apostol választotta Júdás helyébe, hogy számuk teljes legyen. Júdeában és Etiópiában hirdette az igaz vallást. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték. Introitus: Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem: tudok, ha leülök és ha felkelek. |
2023. február 26. vasárnap: |
NAGYBÖJT ELSŐ VASÁRNAPJA Stációs templom: a lateráni Szent János bazilika A mai szentmise megtanít minket a szentleckében arra, hogy ez az idő szent idő, a kegyelem ideje s erre az időre ad nagyböjti programot Szent Pál. De az evangélium megmutatja, hogy egyúttal a harc ideje is. A szebb élet alakításáért folytatott küzdelmeinkben és önmegtagadásainkban Krisztus a mi példaképünk. Őt is megkísértette a sátán, hogyan lehetnénk mi mentek kísértésektől? De nem is kell tőlük annyira félnünk, mert isteni mesterünk megmutatta, hogyan kell csábításait visszavernünk. A szentmise többi imádságával pedig arra segít el, hogy megfelelő érzelemmel: nagy bizalommal és önbizalommal tudjuk átélni ezt a szent időt. Egyébként ez a vasárnap a legnagyobb vasárnapok közé tartozik a liturgikus évben; mutatja az is, hogy Rómában a hivatalos szentmise a legfőbb székesegyházban, a lateráni bazilikában van. Introitus: Ha kiált hozzám, meghallgatom: megmentem és megdicsőítem: betöltöm őt hosszú élettel. |