Bergoglio semmiben sem hisz
(forrás: www.katholisches.info – 2025. január 9.)

[Bevezetés:
Bergoglio a szerzetesrendek dikasztériumának élére egy nőt nevezett ki – ez a hír újra, és sokadszorra, izgatta fel az ú. n. tradicionalista "katolikusok" köreit, akik évtizedek, de különösen Bergoglio színrelépése óta nem szűnnek meg folyamatosan „rágni a gittet”, vagyis azon sápítozni, hogy pápájuk nem úgy viselkedik, ahogy ők szeretnék. Eközben, különösen az elmúlt hónapokban, tucatjára jelentetnek meg írásokat, melyekben kifejtik, hogy Bergoglio ugyan eretnek és gazember, de azért mégis pápa. Ugyan egy laikus, egy horvát professzor – Prof. Ivan Poljaković – megdönthetetlen érvekkel bizonyította, hogy az összes egyháztanító véleménye szerint egy nyilvános eretnek nem lehet tagja az Egyháznak, következésképpen pápa sem lehet, érveit a másik oldal meg sem hallgatja – továbbra is a lefebvrizmus elkötelezett hívei maradnak: azaz protestánsok. Az egy kicsit zavaró a professzor írásában, hogy a zsinati pápák közül csak Bergogliot nem fogadja el pápának, elődei eretnekségét meg sem említi, azokkal semmi baja, de hát talán Isten megsegíti, és tovább fogja vezetni az igazság felderítésében.
     A katholisches.info cikkéből csak azt a részt közlöm, ami a lényeget tárgyalja: nevezetesen, hogy egy nőnek, mégha apáca is [akinek a zsinati szekta tartja], nincs meg a természetfeletti támasza a kormányzásra, hiszen nincs felszentelve!]


Don Jorge González Guadalix egy spanyol egyházmegyés pap, a hírre nagy örömmel és megelégedéssel reagáló újságíróknak ezt üzente:
     Engedjék meg, hogy megmondjam: Ha önök egy nő kinevezésében semmi mást nem láttak, akkor valamit elmulasztottak. Azok számára, akik legalább egy kicsit kiismerik magukat a teológiában, a nagy újdonság, a „rendkívül nagy” törés nem abból áll, hogy egy nőt neveztek ki egy prefektúra élére, hanem abban, hogy egy dikasztérium élén, mely a világ összes szerzetesrendjéért felel, egy olyan személy áll, aki nincs pappá szentelve. Ebben a kinevezésben ez a lényeg.

A katolikus Egyházban egy közösség vezetése, az auctoritas, egyedül a püspöknek van fenntartva. A püspökök, akik isteni kinevezés folytán az apostolok utódai, a Szentlélek ereje által, melyet püspökké szentelésükkor kapnak meg, válnak pásztorokká, hogy ezáltal a tanítóhivatal tanáraivá, az istenszolgálat papjaivá és a vezetői hivatal szolgáivá válhassanak. Az Egyház mindig így értelmezte a püspöki létet. Az Egyház vezetése a felszentelt püspök feladata, aki szentelése által kapja meg ehhez a kegyelmet és a megbízást a keresztény közösség vezetésére. Mert a hatalomnak és a tekintélynek szakramentális alapja van.

A prefektusnak most kinevezett nő nincs (nem lehet) felszentelve, mégis ő fogja a világegyház összes szerzetének az életét vezetni. Ezzel a kinevezéssel Isten népének azt üzenik, hogy a tekintélynek, az egyházi hatalomnak nincs isteni, szentségi eredete, hanem pusztán a tételes jog és az elrendelő, a hatalmat bíró egyén személyes delegálásának a kérdése. Csakhogy a Bergoglio által kinevezett hölgy nem rendelkezik a tekintély és hatalom gyakorlásához szükséges és elengedhetetlen kegyelemmel.

Ezzel egy egyházi intézmény egy multinacionális vállalat szintjére süllyedt le. A világsajtó arról áradozik, hogy végre női prefektus van a Vatikánban. Pedig ennél sokkal több történt. Elszakítottuk a vezetést a püspökszentelés szentségétől.


[Szerkesztő megjegyzése:
Ez annyit jelent, hogy Bergoglio és co. nem hisz az isteni kegyelemben, az isteni kegyelem természetfeletti erejében, azaz magában Istenben. Nem hisz abban, hogy Isten a szentségeken keresztül működik az emberekben, hogy az ember Isten természetfeletti segítsége nélkül, amit csak a szentségeken keresztül kaphat meg, semmire sem képes, főleg a jó megtevésére nem.]


Feltéve: 2025. január 15.


vissza

AZ IDŐK VÉGE oldalra                              a KEZDŐLAPRA