Szünet nélkül ujjongjunk!
Isten szeretete és mindenhatósága egész biztosan ajándékokkal teli karját nyújtja állandóan felénk


Jaroslav atya prédikációja
2024. november 10-én, Pünkösd utáni huszonötödik (Vízkereszt utáni ötödik) vasárnap szentmiséjén

Az ünnep evangéliuma (Mt 13,24-30): „Más példabeszédet is ada nekik elő, mondván: Hasonlít a mennyek országa olyan emberhez, ki jó magot vetett földjébe. Mikor pedig aludtak az emberek, eljöve az ellensége, és konkolyt vete a búza közé, aztán eltávozék. Amint pedig felnőtt a vetés és termést hozott, föltetszék a konkoly is. Akkor a házigazdához menvén szolgái, mondák neki: Uram! Ugye jó magot vetettél földedbe; honnét vagyon tehát benne a konkoly? Erre felelé nekik: Ellenséges ember cselekedte ezt. A szolgák pedig kérdezék tőle: Akarod-e, hogy menjünk és kigyomláljuk azt? Nem – felelé nekik –, nehogy a konkolyt szedegetve, kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok mindkettőt felnőni az aratásig; és aratáskor majd megmondom az aratóknak: Szedjétek ki előbb a konkolyt, és kössétek azt kévékbe, hogy elégessék, a búzát pedig gyűjtsétek össze csűrömbe.”

Kedves hívek,

a november újra betakart bennünket: a Hold elveszi a nappalok világosságát, és a Naptól elrabolja erejét. Az emberek temetőkbe járnak; nekünk, keresztényeknek is a temetőkben kell ilyenkor imáinkat elmondanunk.
     Mintha ez a hónap arra akarna emlékeztetni bennünket, hogy az ember arra van rendelve, hogy lassan elesettebbé váljon, és végül a sír sötétsége borítsa be. Keresztény hitünk természetesen azt írja elő számunkra, hogy a halálra fontos felkészülni, alamizsnálkodással, böjtöléssel, imádkozással.

A mai ünnep Evangéliuma arról beszél, hogy a föld lakói jó és rossz magokra oszlanak. Egyeseket Isten vet el, míg másokat az ördög. Egyedül Isten fogja megítélni, hogy ki kicsoda és ki ki volt. Már Szent Ágoston azon elmélkedett, hogy azok, akiket az Úr gonosz fiaknak nevezett, vajon eretnekek vagy helytelenül élő katolikusok voltak-e?
     – Az eretnekek szintén az Evangélium magjaiból születtek, de idővel hamis dogmákat és téves véleményeket fogadtak el. Manapság sokan kérdezzük, hogy honnan származik a mai Rómából jövő rögeszméknek ekkora sokasága? Hogyan lehetséges, hogy azok, akik a sárkány magjaiból nőttek ki, ma a mi megváltásunk ellenségeiként Rómában lakhatnak?
     – A rossz katolikusok hisznek ugyan a dogmákban és a jó véleményekben, de nem ezek szerint élnek.

Azért imádkozunk a temetőkben, mert nekünk, embereknek – sajnos – szükségünk van a tisztítótűzre. Csak kevés olyan ember van, akiben Isten akkora tetszését leli, hogy halála után rögtön a mennybe veszi fel. Ezért kell nekünk már itt a földön minél jobban megtisztulnunk. Ne keressük tehát a luxust, éljünk szerényen. Hagyjunk fel olyan emberek keresésével, akiket szeretünk. Tanuljunk meg elviselni a kellemetlenségeket, és a tökéletlen emberek barátságáért is hálásnak lenni. „Az embernek magas elvárásokat kell magával szemben felállítania, de másokkal szemben elnézőnek kell lennie”, mondta Don Bosco. Boldogok az irgalmasok, mert ők kegyelmet fognak találni. (vö. Mt 5,7)

Az a katolikus, aki megelégszik azokkal az esetleges helyiségekkel, melyekben az igaz misét mutatják be, már sokat elárul hitéről. Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy az ún. II. Vatikáni Zsinat eltörölte a breviáriumból a Primát, melyben a papok egész éven át az adott nap vértanúinak szenvedéstörténetét olvassák el. E sorsok olvastán szégyenkezik az ember, és felismeri, hogy ezeknek a mártíroknak soha nem tudna a szemébe nézni.

Mindenszentek ünnepe a mennybe vezetett bennünket, Halottak napja pedig a tisztítótűzbe. „Gondolatban menjenek le gyakran a pokolba, hogy ne kelljen földi életük végén tényleg oda leszállniuk”, tanácsolta Aquinói Szent Tamás.
     Isten nagy kegyelmet ajándékozott nekünk, amikor a mostani világba az Egyház és a hit nagy válságát küldte el: ugyanis így könnyebb megmutatnunk, hogy mi tényleg hűséges keresztények vagyunk.

Mutassuk meg a világnak, hogy mi nem vesztettük el a hitet. Ne vessük meg azokat, akik vétkeznek és eltévelyegnek. Szünet nélkül ujjongjunk! Mert Isten szeretete és mindenhatósága egész biztosan állandóan ajándékokkal teli karját nyújtja felénk. Imádkozzunk ebben a hónapban ezen ajándékokért azok számára is, akik nem tudnak már magukon segíteni: egy tisztítótűzben szenvedő lélekért. Amen.

Laudetur Jesus Christus!

Feltéve: 2024. november 11.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA