Isten gyűlöli az erőszakot
Veszélyes a juhokra, ha farkasok vezetik őket


1.
Az erőszak gyűlöletes Isten szemében
Részlet
Alexandriai Kelemen (kb. 150-215)
Quis dives salvetur?
című művéből

Mivel az ember szabad, megvan a lehetősége, hogy válasszon. Istennek viszont, mivel ő az Úr, arra van lehetősége, hogy adjon. De Isten csak azoknak ad, akik kívánják az adományt, és akik kérik, és szorgosan fáradoznak érte, hogy ily módon részesüljenek a megváltásban. Mert Isten senkit nem kényszerít – az erőszak gyűlöletes Isten szemében –, és azoknak ad, akik keresnek, és azokat ajándékozza meg, akik kérnek, és azoknak nyit ajtót, akik kopognak. (vö. Mt 7,7; Lk 11,9)


2.
Veszélyes a juhokra, ha farkasok vezetik őket
Részlet
Gyenis András
Hitvédők fejedelme
Bellarmino Szent Róbert bíboros élete című könyvből

Franciaország a Szentszékkel szemben már régóta hangoztatta külön nemzeti jogait. A francia királyok ugyanis részint szerződések, részint erőszakos intézkedések által messzemenő jogokat bitoroltak a püspöki székek betöltésében. Ezt a jogkört azáltal akarta az uralkodó állandósítani és még szélesebbé tenni, hogy látszólag kedvező tudományos érvek felsorakoztatásával tagadta a pápa főhatalmát a világi fejedelmek fölött.

Bellarmino bíboros (1542-1621) Rómában, 1610-ben megjelent művében foglalta össze a hagyományos katolikus tanítást ebben a kérdésben. – Érdekes és mély benyomást kelt az olvasóban művének 31. fejezete, amelyben a pápa és a nép között folytatott párbeszéd alakjában fejtegeti nézetét. Íme, egy részlet a párbeszédből:

Nép: Szentséges Atya – kezdi a nép –, a föld dolgaiban semmiképp sem állsz királyaink felett. Éppen azért nem is tilthatod meg nekünk az engedelmességet, amelyet iránta ezekben a kérdésekben tanúsítunk.
Pápa: Ha örök üdvösséged a földi dolgokban tanúsított engedelmesség folytán veszélybe kerül, akkor az ideiglenes dolgokban is a király fölött állok, mert őt éppúgy kell az örök életre vezetnem, mint téged, és elhárítani minden akadályt, mely az út elé gördül.

Nép: Miért akarsz megakadályozni abban, amit Isten parancsol?
Pápa: Nagyon tévedtek. Én csak azt tiltom, amit maga Isten is tilt. Én vagyok a pásztor, akit az Úr Krisztus helyezett nyája élére. Ti, a nép, ti vagytok a nyáj. Királyaitok a vezető juhok. Ameddig juhok maradnak a királyok, addig megengedem, hogy vezessenek és kormányozzanak. De ha farkasokká lesznek, szabad-e akkor tűrnöm, hogy az Úr juhait széttépjék? Joggal tiltom meg, hogy ne kövessétek őket; ezt parancsolja az Úr is. Mert veszélyes a juhokra, ha farkasok vezetik őket.


3.
Jézus Krisztus Egyházának egyetlensége
Írta: M. Lenz
Részlet a 2024. november 17-i prédikációból

Isteni Megváltónk csak egy hitet, egy vallást tanított. És Egyházának csak egy vezetőt adott.
Való igaz, hogy szenvedése előtt az Egyház számára Atyjától a legnagyobb áhítattal folytonos egységért könyörgött: „Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, kiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn 17,11) – Ez az egység tehát nem olyasmi, amit a katolikus Egyháznak el kell érnie,, ami csak működésének végén következik be. Az Egyház egysége még kevésbé egy olyan ideál, ami még nem teljesült, amit az ökumenizmussal és a szinkretizmussal kell létrehozni, miként ezt, különösen Wojtyla tévtanai által, a "zsinati egyház" követőinek bebeszél.
     Nem: az egység és az egyedüliség Isten Egyházának egészen a kezdetektől a sajátja. Bele van vésve az örökségébe. Ebből áll legmélyebb lényege: Ahogy Isten maga egy és egyetlen, úgy az Egyháznak is egynek és egyetlennek kell lennie. „Hogy egyek legyenek, mint mi.”

És hogyan létezik a három személy Istenben? Hogyan egyek az Atya és a Fiú? Egyek a gondolkodásban. Egyek az akaratban. És egyek egyetlen lényükben. Lehetséges ennél nagyobb egység? Elképzelhetetlen! Csak egyetlen egy Isten van. Tehát csak egyetlen egy Egyház létezhet. Ahogy Isten, úgy az Egyház is, sokszámú tagja ellenére, egy a gondolkodásban – egyetlen tana által –, egy az akaratban – az egy erkölcsi tanítása által –, egy természetfeletti létében – az egy papság, és az egy és ugyanazon kegyelmi eszközei által.
     Az Evangéliumból kevés annyira egyértelmű és annyira nyomatékos tétel következik, mint az a tényállás, hogy Krisztus csak egyetlen Egyházat alapított. Ahogy Isten Fiának Szent Péter és utódainak tévedhetetlenségéért mondott imája meghallgattatott – „Simon, … én könyörögtem érted, hogy meg ne fogyatkozzék hited” (Lk 22,32) –, úgy hallgatta meg a mennyei Atya Fiának a katolikus Egyház egységéért a szenvedése előtti éjszakán elhangzott könyörgését: „Hogy egyek legyenek, mint mi.”


4.
„Igazak-e ezek a tanítások?”
Részletek C. S. Lewis írásaiból

1. A tisztaság a legnépszerűtlenebb a keresztény erények közül. Pedig a keresztény felfogás szerint nem lehet eltérni tőle. „Vagy házasság, tökéletes hűséggel házastársad iránt, vagy a teljes önmegtartóztatás.” Nos, ez olyan nehéz és annyira ellentétben áll ösztöneinkkel, hogy nyilván vagy a kereszténység téves, vagy jelenlegi szexuális ösztönünk romlott meg. Egyik vagy a másik. Mint keresztény természetesen azt gondolom, hogy ösztönünk romlott meg. De más okaim is vannak, hogy ezt gondoljam. …..

2. Állandóan imádkoznunk kell világosságért. .. S mindenekelőtt fel kell tennünk a kérdést: melyik ajtó az igazi, s nem azt, hogy melyik tetszik a legjobban a színe vagy burkolata miatt. A kérdés soha ne ez legyen: „Kedvelem-e ezt az istentiszteleti formát?”, hanem az, hogy „Igazak-e ezek a tanítások? Valóban szent hely-e ez? Ebbe az irányba terel-e a lelkiismeretem?” – „Csak a büszkeségem, vagy a puszta ízlésem, vagy a szóban forgó ajtónálló iránti személyes ellenszenvem az, ami visszatart attól, hogy bekopogjak ezen az ajtón?”

3. Amióta a keresztények már csak keveset törődnek a másvilággal, azóta lettek oly eredménytelenek ezen a világon. Vedd célba a mennyországot és megkapod a földet ráadásul; de ha a föld a célod, egyiket sem kapod meg.


Feltéve: 2024. december 7.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA