„Az az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, az Atyát sem ismeri”

Egy jámbor legenda szerint Szent Ágoston egyszer azon törte a fejét, hogy milyen is lehet a mennyország, a túlvilági élet, amikor a nem sokkal korábban elhunyt Szent Jeromos megjelent neki, és azt mondta, hogy ne törje tovább ezen a fejét, mert ezt emberi elme nem képes elképzelni. A mennyország, a túlvilág, az Utolsó Ítélet stb. mind olyan dolgok, melyeket itt a földön az ember soha nem fog tudni nemhogy felfogni, de még legmerészebb álmában sem elképzelni. Ugyanakkor vannak dolgok, melyek elképzelése csak bizonyos korokban lehetetlen, később már nem. Viszont, amíg elképzelhetetlenek, addig az emberi elme ugyanannyira nem képes felfogni ezeket, mint az igazi hittikokat, misztériumokat. Következésképpen nevük sincs az ilyen dolgokra. Vagyis, könnyen elképzelhető, hogy az egyházatyák azért nem írtak a végidőkről olyasmiket, amik ma körülvesznek bennünket, mert elképzelésük, következésképpen szavuk sem volt ilyesmikről.
     A mai fiatal embereknek nehéz elhinni, hogy még a nem olyan régi időkig is, normális volt, hogy az emberek bizonyos dolgokat lehetetlennek tartottak, és ha valaki mégis ilyesmikről beszélt, akkor azokat a csodák világába sorolták. Már egyik 2014. december 1-én feltett cikkemben – „Sötétség telepszik az emberekre” – leírtam azt az 1972-ben történt emlékemet, miszerint alig 40 évvel ezelőtt egy felnőtt ember elképzelhetetlennek tartotta, hogy vezetékes telefonon simán tárcsázva felhívhatja budapesti rokonait! És azt is, hogy én 1976-ban el sem tudtam képzelni, hogy a televízió adásait fel lehet valamivel venni, és ezért az ilyen szerkentyű nevét sem ismertem, és magam sem tudtam volna egy ilyennek nevet adni.

A honlapon rengetegszer írtam már az utolsó időkről, vagyis arról, hogy minden jel szerint az utolsó időkben járunk. Valójában már minden gondolatomat elmondtam erről. Hogy most mégis újra előveszem e témát, annak egy katolikus oldalon megjelent, a végidőkről szóló írás és Bergoglio újabb borzalma az oka. A cikket szerzője a Jelenések Könyvének (és csak a Jelenések Könyvének) alapján írta, kihagyva Urunknak és Szent Pál apostolnak idevonatkozó szavait. Írása ahelyett, hogy reményt adott volna, kifejezetten megriasztott. Most egyik állításával, nevezetesen, hogy Bergoglio semmiképpen nem lehet, illetve nem számíthat az Antikrisztusnak, mert nem elég „nagy egyéniség”, szeretnék foglalkozni, mégpedig két szempontból.
     1. 2015. január 11-én jelent meg a katholisches.info-n két cikk, mely Bergoglio népszerűségével foglalkozik: E cikkek lényege és számokkal bizonyított állítása, hogy miközben a világon Bergoglio népszerűsége egyre csak nő, és minden korábbi „pápáét” felülmúlja, addig a katolikusok körében egyre kisebb. – E tény is azt igazolja, hogy Bergoglio hatása óriási, és mivel használja és felhasználja az internetet (valójában ő az első „pápa”, aki ezt a „fegyvert” beveti), hatása a világ minden tájára és minden polgárára nagyságrendekkel nagyobb, mint bármelyik elődéé. Vagyis megfelel annak a kritériumnak, amit a Biblia az antikrisztusról mond, nevezetesen, hogy az egész világ hallgat rá, és emberek tömegeit fogja félrevezetni.
     2. Aquinói Szent Tamás mondta, hogy egyetlen ember üdvössége fontosabb, mint az egész anyagi világ. Szent János írta, hogy az az antikrisztus, aki tagadja Jézus istenségét. Akármilyen eretnekségeket is tanítottak eddig is a zsinati egyház tagjai, az tagadhatatlan, hogy éppen óriási elterjedtségével, Bergoglio az, akinek – Jézus istenségének rejtett vagy nyílt tagadásával – eddig a legtöbb lelket sikerült valóban a kárhozatba vinnie, vagy legalábbis ő mutatta meg a legtöbb embernek az odavezető utat.

Nagyon sokan, köztük fontos, híres egyházi emberek, írtak már a Paruziáról, illetve próbálták meg megfejteni a Jelenések Könyvét. Amiket én olvastam, azok az antikrisztus és minden, a végidőben bekövetkező szörnyűség alatt, mindig valami materiális, fizikai dolgot, illetve világi hatalmat, illetve személyt értettek. Soha, sehol nem olvastam azt a feltételezést, hogy az antikrisztus, akár egy személy, akár egy intézmény, egy pápa, illetve maga a római „látható” egyház lehet. Miért nem? Az üdvtörténet, a lelkek üdve szempontjából nem az-e a legnagyobb katasztrófa, ha az emberek elkárhoznak? Hogy körülbelül 150 évvel ezelőttig ezt senki nem tartotta elképzelhetőnek, következésképpen nem is írta le, az még csak érthető, de azóta? – Csakhogy ez a mondat így nem is igaz!
     Ugyan tény, hogy a katolikusok, sőt minden más becsületes ember fejében ez a gondolat meg sem fordult, de azt ma már pontosan tudjuk, hogy a szabadkőművesek, Jézus Krisztus ellenségei, nem csak gondoltak erre, de részletes, alapos tervet is kidolgoztak ennek keresztülvitelére! Miért szörnyülködnek el az emberek, ha erről hallanak, ha ezt elolvassák, és miért nem veszik komolyan, miért nem számolnak azzal, hogy ez a terv időközben meg is valósult már! Pedig, ha összevetjük a mai helyzetet a szabadkőművesek egykor titkos, de mára már ismert tervével, nem azt látjuk, hogy szóról szóra az következett be, amit ők kidolgoztak? Ezen a honlapon is évek óta fent van ez a terv: A pápaság megszűnik; megszentelt kés alatt hal meg, amit az utolsó zsinat atyái fognak megfenni cikkben; elolvassuk, elámulunk, hátunkon végigfut a hideg, aztán napirendre térünk felette. És amikor az életben találkozunk az itt leírtakkal, már nem is emlékszünk arra, amit olvastunk, és úgy véljük, ilyen nincs, ez nem lehet, tehát nincs is.

Mi lehet Krisztus, a mennyei Atya, a szentek, az Egyház vértanúi, egyszóval az emberiség léte számára borzasztóbb, nagyobb katasztrófa, mint éppen az, hogy egy, a világ által pápának tartott ember vezeti az embereket a pokolba? Mi lehet a világon annál szörnyűségesebb, minthogy évtizedek óta alig, és ráadásul egyre fogyatkozó számban mutatnak be érvényes szentmisét, és fogy az érvényes papok száma? Mi lehet a világon annál szörnyűségesebb, minthogy évtizedek óta egy olyan szekta birtokolja a katolikus nevet, ami valójában a szabadkőművesek, és ihletőjük, a sátán ügynökeként működik?
     Mi lehet annál szörnyűségesebb csapás az emberiségre, hogy ezt ahelyett, hogy egyre többen felismernék, egyre kevesebben hajlandók elfogadni, Az is Lefebvre érsek, és alkotása, az FSSPX bűne, hogy saját érdekükben azt tanították, hogy a NOM érvényes, csak nem Istennek tetsző: „Érvényes, de nem katolikus”, ahogy Lefebvre mondta. Hogyan lehetne valami érvényes mise, ami nem katolikus mise? Hogyan celebrálhatna egy magasrangú szabadkőműves vagy egy sátánista érvényes szentmisét, hogyan szentelhetne egy ilyen érvényesen papot, mikor az intenciója egyenesen az ellenkezője annak, amit az „Egyház mindig is tett”? Aki ilyet állít, az nem tesz mást, mint amit Urunk Jézus Krisztus a farizeusok szemére vetett: aggályos pontossággal megtartja a törvény betűjét, de a szellemiségét nem, abból pont ily módon, ezzel az értelmezéssel űz gúnyt. Egy szabadkőműves vagy egy sátánista, aki olyan közösség tagja, melyek legfőbb célja Krisztus Egyházának a megdöntése, hogyan mutathatna be egy szertartást katolikus intencióval? Vagy nem ismeri a szabadkőművesek, illetve a sátánisták célját, intencióját? Ha ennyire tudatlanul lesz tagja az egyik szervezetnek, mitől tudna többet a másik szervezet intenciójáról?
     A janzenisták azzal utasították vissza a pápai elítélő bullákat, hogy az elítélt könyvekben szó szerint nem találhatók meg az elítélt tételek. Szó szerint nem, de szellemiségükben pontosan megvoltak! Micsoda farizeusi szőrszálhasogatás az ilyen védekezés! És az is, hogy mindegy, hogy Péter keresztel vagy Júdás, mind a kettő érvényes! Csakhogy: 1) amikor ez a szólam divatba jött, még senkinek nem volt a leghalványabb elképzelése sem arról, ami mára már megvalósult; 2) Júdást maga Urunk Jézus Krisztus választotta apostolává és Ő maga szentelte pappá az Utolsó Vacsoránál, de éppen ezért azonnal gondoskodott is róla, hogy az áruló Júdás senkit ne fertőzhessen meg! Könnyű olyasmivel példálózni elvi síkon, aminek gyakorlati értéke nulla.
     Senki ne érveljen azzal, hogy majd akkor hiszi el, hogy Bergoglio eretnek, amikor kiáll a loggiára, és hangosan bejelenti, hogy Jézus nem Isten Fia! Ennyire senki nem tarthatja ostobának Krisztus Egyházának dörzsölt ellenfeleit! Nem, Bergoglio és tsai. – és egyáltalán minden eretnek és áruló és csaló – éppen attól olyan veszélyesek, hogy nem nyíltan tárják fel kártyáikat, hiszen, ha nyíltan bevallanák céljaikat, sokkal kisebb lenne a sikerük. Nem, ők szép szólamokat mondanak, csiklandozzák a vallásukat már amúgyis alig ismerő emberek fülét, és közben minden tettükkel mást sem tesznek, mint Krisztust árulják el! „Ki a hazug, hacsak az nem, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, az Atyát sem ismeri. Aki megvallja a Fiút, az ismeri az Atyát is.” (1 Jn 2,22-23)

A honlap „Tu es Christus, Filius Dei vivi” – „Tu es Petrus, et super hanc petram adificabo Ecclesiam meam” című cikke arról szól, hogy annak előzménye, feltétele, hogy Jézus Pétert tette Egyháza fejévé, Péter hitvallása volt: Jézus »a saját Egyháza feletti teljhatalmat átruházza Péterre. Elképesztő aktus! Ezzel Péter s utódai egyszer s mindenkorra Krisztus Helytartói lesznek, akik fölött egyedül az isteni törvény áll, akiket egyedül Isten vonhat felelősségre, akiket egyedül Isten ítélhet meg. … Sőt, a pápa nem csak az Egyház feje, hanem ő a világ leghatalmasabb embere, nem az amerikai elnök, vagy a német kancellárasszony, hanem a római pápa, Péter utóda, Krisztus Helytartója! De mivel „érdemelte” ki Péter ezt a nagy méltóságot, vagy jobban fogalmazva, mit tett ő, ami után Jézus Egyháza sziklájává tette? Két dolgot: 1) Jézust, az Emberfiát az élő Isten Fiának, azaz Istennek vallotta meg; 2) Biztosította szeretetéről, és alázatosan megvallotta, hogy Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged.«
     És mit tesz Bergoglio, akit a világ e hitvalló Péter utódának tart? Pont az ellenkezőjét annak, amit Péter tett: eldugja mellkeresztjét, elárulja, letagadja Jézust, és egyenlővé teszi hamis vallások bálványaival – az egész világ előtt! A legutóbbi zsidó-dekrétum tagadja az Egyház azon tanítását, hogy nem a jótettek, hanem egyedül Jézus, Jézus áldozata, Jézus Vére mentheti meg a bűnbánó embert, törölheti el a bűneit, teheti alkalmassá és méltóvá, hogy üdvözüljön, aki azért részesül ebben a kegyelemben, mert Jézust Isten Fiának vallja!

Szent Ágoston elítélte azok tanítását, akik azt vallották, hogy csak a kegyelem állapotában levő pap szolgáltathatja ki érvényesen a szentségeket. Az Egyház tanítása szerint ugyanis a szentség létrejötte független a kiszolgáltató „jóságától”. Sőt, vannak helyzetek – életveszélyben –, amikor egy pogány is érvényesen keresztelhet, amikor egy kiközösített pap is érvényesen gyóntathat, amikor egy laikusnak is be lehet vallani a bűnöket. De az is az Egyház tanítása, hogyha az ily módon szentségben részesült ember nem hal meg, akkor pótolni kell a szentség kiszolgáltatását egy papnál! Vagyis, a rendkívüli helyzetekre érvényes könnyítések soha nem válhatnak az Egyház szokásos gyakorlatává!
     Hogyan mondhatja valaki, hogy a sátánista mise is érvényes, ha egy érvényesen felszentelt pap azzal a szándékkal mutatja be, hogy azt tegye, amit az Egyház tesz? Ez a törvény szellemének a kigúnyolása! Az Egyháznak az a tanítása, hogy például egy pogány is érvényesen keresztel, ha azzal a szándékkal teszi, hogy azt tegye, amit az Egyház tesz, arra a helyzetre érvényes, amikor az illető pogány „közömbös” az Egyházzal szemben. De hogyan lehetne érvényes akkor, ha ez a pogány egy olyan csoport tagja, melynek deklarált célja megszentségteleníteni, megdönteni, eltiporni az Egyházat?! Ha egy sátánista aposztata pap misét mutat be, akkor Jézus meggyalázása az elsődleges intenciója, ezt az intenciót hogyan érvénytelenítheti egy álságos: „azt teszem, amit az Egyház tesz” mondat?! [Lásd ezzel kapcsolatban XIII. Leó bulláját]
     Az a katolikus tan, hogy egy eretnek pap is érvényes misét mutat be, érvényes szentséget szolgáltat ki, ha helyes az intenciója, egy hithű közösség egyik hitvány tagjára, azaz sajnálatos, kivételes, egy Jézus igaz Egyházának vezetői szerint elítélendő, és ezért nem is állandósítható esetre vonatkozik, és nem lehet irányadó, általánosan érvényes egy olyan közösség számára, mely vonostúl-tokostúl már évtizedekkel ezelőtt eretnekké vált, és azóta is folyamatosan kitart eretnekségében!
     A gyónásban a gyónónak nem csak azt kell meggyónnia, hogy vétkezett, hanem fel kell sorolnia elkövetett bűneinek fajtáit, és az elkövetések számát is! A donatistákat, akik egyetlen tételben tértek el a katolikus tanítástól, ugyan ez nem menti fel az eretnekség vádja alól, de bűnük az ítéletkor nyilván kevésbé számít majd súlyosnak, mint azok vétkei, akik folyamatosan, évtizedek óta, mindenben mindig, céltudatosan hirdetnek eretnekségeket. Egy donatista pap az egyszerű emberek üdvét nem veszélyeztette, egy Bergoglio és tsai, és az általuk érvénytelenül felszentelt papok tömege viszont emberek millióinak a lelki üdvét teszi kockára! Hogyan lehet akkor a donatista tant példaként felhozni Bergoglioékkal szemben! Hogyan lehet folyton a sátánista misék érvényességének meséjével magyarázni Bergoglio és szektája tagjainak az érvényes működését?

Bár a világ recseg-ropog, és senki nem tudja, mikor omlik végleg össze, mikor temet maga alá bennünket, amit Bergoglio mostani videóüzenetével produkált, az emberek üdvére, azaz létére nézve sokkal, sokkal súlyosabb! Akik a jövőt kutatják, a Jelenések Könyvét elemzik, annak misztériumát próbálják megfejteni, miért nem e sátáni működésből indulnak ki, miért nem ezt próbálják értelmezni? Bergoglio működését az Egyház ellenségei előre leírták; Bergoglionak előfutárai voltak, és Bergoglio ott ül a Szent Péter bazilikában, és csodáival, fényjátékaival, videóüzeneteivel, telefonjaival, interjúival kábítja az embereket, ráadásul a világ legbefolyásosabb emberének tartják. Nem furcsa mindez?

Ami szilveszterkor Kölnben és más nyugati nagyvárosokban történt, az elsősorban – most figyelmen kívül hagyva az áldozatokat – nem az elkövetett vétkek, nem is a tettesek, hanem a karhatalom viselkedése felől volt sorsdöntő. A rendőrök – persze nem csak a kölniek, hanem jó háromnegyed éve egész Európa rendőrei – valójában kapituláltak az erőszakos tömeg előtt. A nyugati államok letették a fegyvert, aléltan szemlélik, hogy omlik kártyavárként össze országuk, államrendjük. Pontosan az történik most, ami 1789-ben a francia forradalom idején, amikor a király nem bízva saját legitimitásában, tétlenül hagyta, hogy a csőcselék minden rendet eltiporjon, és mindent káoszba döntsön. Ez az, ami most Európával történik, ezért adták német internetezők cikküknek: „Kölnben ízelítőt kaptunk abból, ami ránk vár a közeljövőben” címet.
     És ennek az összeomlásnak a siettetésében a világ előtt látható „katolikus egyházfő” és társai, a „püspökök” vezető szerepet játszanak, pont úgy, ahogy ez a francia forradalomban sok katolikus pappal történt. Lehet, hogy Gobel párizsi érsek szégyenteljes szerepét éppen Bergoglio játssza majd el? Nem, nem hiszem; bár nyilván rengeteg Gobel lesz majd, de Bergoglio láthatóan nem egy báb, nem egy statiszta, hanem vezető, mondjuk egy Voltaire, vagy Robespierre szerepére tör.
     Látva az eseményeket, nagyon ajánlom Molnár Tamás Az ellenforradalom című könyvének alapos áttanulmányozását – legalábbis azoknak, akik kíváncsiak arra, hogy mi és miért történik a világban.


Feltéve: 2016. január 12.

Kiegészítés:
E cikkel kapcsolatban lásd többek között a honlap ezen írásait:
     CANTATE DOMINO
     Bergoglio videóüzenete
     „Nem szabadon választott gyakorlat, hanem kötelesség a párbeszéd a zsidósággal”
     APOSTOLICAE CURAE ET CARITATIS
amiből a következő rész nyilván nem csak az anglikánokra vonatkozik:
     „Az anglikán Szertartási Rend helyes és teljes értékelésére – azonkívül, amit egynémely részével kapcsolatban már kárhoztattunk – valójában semmi sem alkalmasabb, mint józanul számba venni, milyen körülmények közt született meg és került nyilvános bevezetésre. Sokáig tartana ezt részletesen elmondani, de nem is szükséges: mert annak a kornak a története éppen elég egyértelműen utal arra, hogy a Szertartási Rend szerzői milyen indulatokat tápláltak a katolikus Egyház iránt, miféle pártfogókat szereztek a különböző hitvallású szekták körében, és végül is mire irányultak a szándékaik.” (Denz 3317a)


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA