A keresztény tan kompendiuma
Szent X. Pius pápa katekizmusa

Bevezetés: „Mit tudok én …” az Egyház hitéről

3. szakasz: A NAGY KATEKIZMUS
     Bevezető lecke: A keresztény tanról és ennek fő részeiről

     ELSŐ RÉSZ: AZ APOSTOLI HITVALLÁSRÓL
         1. fejezet: A »Credo«-ról általánosságban
         2. fejezet: A Hitvallás első cikkelye
         3. fejezet: A Hitvallás második cikkelye
         4. fejezet: A Hitvallás harmadik cikkelye
         5. fejezet: A Hitvallás negyedik cikkelye
         6. fejezet: A Hitvallás ötödik cikkelye
         7. fejezet: A Hitvallás hatodik cikkelye
         8. fejezet: A Hitvallás hetedik cikkelye
         9. fejezet: A Hitvallás nyolcadik cikkelye
         10. fejezet: A Hitvallás kilencedik cikkelye
        


Bevezetés: „Mit tudok én …” az Egyház hitéről
Írta: P. Bernhard Zaby

Ha a szeretet legfőbb parancsának: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből” (Mt 22,37) meg akarunk felelni, Istent tehát buzgó áhítattal és nem hidegen, forrón és nem langyosan, egész szívvel és nem csak kissé, értelmünknek csupán egy kamarájában, hanem lelkünk „zsigereiből” akarjuk szeretni, akkor figyelembe kell vennünk a megismerés, a tudás helyes rendjét.
     Az emberi megismerés öt érzékünkből megy az értelmünkhöz, ami a maga részéről aztán az akaratot világosítja meg, hogy az végül utasítani tudjon az értelmes cselekedethez. Pont a katekizmus elsajátításánál végtelenül fontos, hogy ezt a hármas tagozódást szem előtt tartsuk: Olvasni – megérteni – kivitelezni. Az olvasásánál jobb – amennyiben lehetséges – a hallás: „Fides ex auditu – A hit tehát hallásból fakad.” (Róm 10,17)
     A hit ismerete – a hit tudomásulvétele az érzékek által –, ezen ismeretek értelemszerű felismerése, az így megismertek megszívlelése a szándékos alkalmazásban, az igazságnak megfelelő tudás elismerése a hitigazságok kivitelezésében és betartásában az akarat kitartása által – alkotják azon eszközöket, melyek által felemelkedhetünk Istenhez. [A szentmisében az Evangélium előtt ezért rajzolunk kis keresztet először a homlokunkra – hogy Isten igéjét megértsük –, aztán a szánkra – hogy Isten igéjét hirdessük és megvalljuk –, aztán a szívünkre – hogy Isten Igéjét befogadjuk a szívünkbe, és eszerint cselekedjünk.]

E cikksorozatban a szent, antimodernista pápa, X. Pius kompendiumán keresztül megyünk végig a hitigazságokon. A mai katolikusok úgy vélik, hogy jól ismerik a katekizmust, holott ez többnyire nincs így, ugyanis a voltaképpeni katolikusság abból áll, hogy a helyes megkülönböztetéseket a jó helyen hozzuk meg. És ennek ismerete különösen ma egyáltalán nem magától értetődő!
     Szinte azt lehetne mondani, hogy az egész katekizmus a helyes megkülönböztetésből áll. Mert amiatt, hogy az emberi lélek összes képessége közül az értelemé az elsőbbség, az emberi értelemnek az ősbűnből eredő sérülése a legsajnálatosabb és legsúlyosabb következménnyel jár. Ezért egyfelől nagyon nehéz a hit felemelő és mély titkainak az elmagyarázása közben félreérthetetlen szavakat használni, hogy a tévedésnek még az árnyéka se legyen lehetséges. Másfelől megrokkant értelmünk képtelen a valóságot minden árnyalatában felfogni, azaz disztingválni.
     Pedig a tények egyedül a disztingválással, azaz a helyes megkülönböztetéssel válnak gondolkodásunk és megértésünk számára érthetőkké, és csak ezáltal lesznek a látszólag ellentmondó tények világossá. A hamis dialektikával a tényeket összekeverik, egymással szembe állítják vagy összekeverik őket, ami eltorzítja a lényeget. A dolgok valóságát árnyalataik alapján nem „összegondolják”, hanem „szétgondolják”. A különbség körülbelül olyan, mint egy házépítés és egy kenyérsütés között: Míg a házépítéskor a téglákat és minden más elemet előre meghatározott módon egymás mellé, fölé, alá kell helyezni, addig a kenyérsütéskor a pék minden szükséges anyagot összegyúr, és nem egymás mellé vagy fölé helyez, mert ebből soha nem lenne kenyér.
     Klasszikus példa erre a teológiában a lutheri ősbűn-tan. Ezt érdemes röviden vázolni, hogy a dialektikus gondolkodás ezen rendkívül fontos pontját, mely mindannyiunkat megfertőzött már, a lehető legjobban megvilágosítsuk.
     A Wittenberg-i hitehagyott szerzetespap, Luther Márton azt állítja, hogy az emberi természet az ősbűn következtében teljesen megromlott („natura corrupta”), ezáltal az ember már nem képes jól és érdemszerzően viselkedni, szükségszerűen mindenkor és mindenben vétkeznie kell, és csak Krisztus érdemeivel betakarva lesz ismét igazzá, anélkül, hogy belsőleg megigazulna. [lásd erről többek között a következő cikkeket: A megigazulás katolikus és protestáns értelmezése, és – A kereszténység]
     Ezzel szemben a katolikus Egyház azt tanítja, hogy az emberi természet ugyan megsérült az ősbűn által („natura vulnerata”), de az ember az ősbűnnek a keresztség ellenére még mindig benne maradó súlyos következményei és sebei ellenére képes marad a jó és érdemszerző cselekvésre. Hogy az ember a megszentelő kegyelem beléáramlása által megigazul, mialatt az ősbűn és a személyes bűnök valóban megbocsáttatnak, lemosatnak.
     A különbség e két felfogás között nem lehetne nagyobb. Mert Luther összekeveri, illetve egészen tagadja a természet és a természetfeletti [kegyelem] közötti különbséget; a bűnben való állapot és a kegyelmi állapot közötti különbséget, mely egyidőben nem állhat fenn a lélekben. Ezzel szemben a katolikus igazság, támaszkodva a hagyományos hitletéteményre – amit Luther a saját tetszése szerint szortírozott és kurtított meg, hogy tévtanát hihetővé tegye – megteszi a szükséges különbségtételeket, és az igaz hittel együtt a természetfeletti kegyelemrendről, a reményről, szeretetről és minden más természetfeletti erényről szóló tant is megőrzi.

Minden megkeresztelt számára elengedhetetlen szent hitünknek nem csak az alapigazságait ismerni. „Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.” (Jn 17,3) És ahogy korábban mondtuk, a megismerés előfeltételezi az ismeretet.

De a Kompendium bemutatása előtt engedjenek meg még egy kitérőt, nevezetesen pár szót a beszéd-szabályok fontosságának felismeréséről. Szinte naponta találkozunk új szavakkal, új verbális koncepciókkal, amiket rendszerint gondolkodás nélkül elfogadunk. Ez azonban nagyon helytelen! Ha azokat a fogalmakat, amiket használunk, vagy amiket velünk szemben használnak pontosabban megfontolnánk, sok hibás gondolkodást és mindenekelőtt sok meddő vitát megspórolhatnánk.
     Például a „liturgikus mozgalommal” kapcsolatban rögtön megkérdeznénk: Minek kell mozognia? Honnan hová kellene a liturgiának mozognia? Hiszen minden mozgásnak van egy kiinduló- és egy végpontja. És akkor nagyon gyorsan rájönnénk, hogy ehelyütt valójában és ténylegesen semmi sem mozgatható! Mert a liturgia, mint az imádkozás törvénye részesedik a változatlanságban, mely a kinyilatkoztatott tan sajátja. Mi akkor ez a beszéd a liturgia mozgalmáról?
     Egy másik példa a „tudatalatti” kifejezés, aminek a mai pszichológiában akkora jelentőséget tulajdonítanak. Ha a „tudat” mellett létezik egy „tudatalatti”, akkor kézenfekvő, hogy lennie kell egy „tudatfelettinek” is. De miből áll ez? Erre ugyanolyan kevéssé kapunk választ, mint arra, hogy mi a „tudatalatti” tartalma. Mert a „tudat” ellentéte valójában a „tudattalan” és nem a „tudatalatti”, úgy ahogy a „fény” ellentéte a „sötétség” és nem a „fényalatti” vagy ehhez hasonló. Az ember bizonyos életfunkciói tudatosak, mások tudattalanok, de nem tudat alattiak vagy tudat felettiek.

Ássunk a dolgok mélyére! Ne hagyjuk hitünket szentimentalizmussá zülleni, hanem térjünk vissza ahhoz, hogy az Istentől kinyilatkoztatott hitet egész életvitelünk normájává és mércéjévé tegyük. De ehhez elsőnek ismernünk kell hitünket, meg kell szívlelnünk és komolyan kell vennünk.
     Amikor egy nem világos vagy egy új kifejezésmóddal találkozunk, ezeket le kell lepleznünk és átlátnunk, hogy homályos, pontatlan nyelvi koncepciók ne vezethessenek bennünket félre. Nekünk nem szabad a korszellemnek áldozni – ez bálványimádás lenne –, hanem mindenben a „mens Christi et Ecclesiae”, Krisztus és az Egyház kortalan szelleméhez kell tartanunk magunkat.
     Korunkban nem csak, hogy nem tartják magukat még a magukat katolikusnak mondó emberek sem az emberi és keresztény gondolkodás és viselkedés alapelveihez, de még azt is állítják és tanítják, hogy ezt ma már meg sem szabad, meg sem lehet követelni.
     A gloria.tv szlogenje: „the more Catholic the more better” – minél katolikusabb, annál jobb – elszomorító és beszédes példa erre a gondolkodásmódra. Ha a katolikusságban a több vagy kevesebb akár csak gondolatilag megengedetté, elképzelhetőbbé, egyáltalán gondolhatóvá válik, már nem lehet szó katolikusságról. Mert a katolikus Egyház igazság-igénye abszolút. Az igazságban azonban nem létezhet több vagy kevesebb.

Legyünk igaz katolikusok és éljünk a keresztségben tett fogadalmaink szerint: „Hiszek egy Istenben, az Atya, a Fiú és a Szentlélekben. Hiszek Krisztus Jézusban, Istennek egyszülött Fiában, ki Isten és ember egyszersmind, ki az emberi nemet szenvedése és halála által megváltotta. Hiszem mindazokat, miket Isten kinyilatkoztatott, miket Krisztus Jézus és az ő szent apostolai tanítottak, s a római katolikus Anyaszentegyház, hogy higgyük, elénkbe ad.” (Officium Divinum: A keresztségben tett fogadalmak megújítása)

X. Pius Kompendiuma kitűnő didaktikus mű, nagyon teljes, nagyon precíz teológiai kifejezésmóddal. Ennek bizonyítására hasonlítsuk például össze a következő kérdésre – Mi a kegyelem? – adott válaszát egy másik zsinatelőtti katekizmus, az 1947-ben megjelent bázeli katekizmus válaszával. Pius-Kompendium: „Isten kegyelme egy belső, természetfeletti adomány, amit mindennemű saját érdem nélkül, egyedül csak Jézus Krisztus érdemei alapján tekintettel az örök életre ajándékba kapunk.” Bázeli katekizmus: „A kegyelem Istennek egy belső, természetfeletti adománya lelkünk megmentésére.” – A különbség nyilvánvaló és minden tekintetben roppant nagy. Természetesen a bázeli katekizmus válasza is „igaz”, de összehasonlítva a Kompendium válaszával hiányos és nem világos.

X. Pius Kompendiuma egyszerűen több, mint egy közönséges katekizmus. Nyilván nem véletlen, hogy csak alacsony példányszámban nyomtatták ki, és a pápa halála után teljesen eltűnt. A Compendio della Dottrina Cristiana 1905-ös és 1906-os kiadása teljes egészében X. Pius munkája, aki ezt a munkát már káplán korában elkezdte, majd püspökként és pátriárkaként is folytatta. Ezt a művet nem adták ki többet. 1913-ban, tehát egy évvel a pápa halála előtt egy ennél jóval rövidebb katekizmust adtak ki, mely azonban nem X. Pius évtizedekig tartó gyakorlati és teoretikus munkájának a gyümölcse, hanem több teológus együttműködéséből keletkezett. Ezt a sokkal rövidebb, „kényelmesebb, a kor követelményeinek jobban megfelelő” (részlet X. Pius ajánlásából) katekizmust 1924-ben és 1959-ben újra kiadták.
     X. Pius Kompendiumát ugyan 1906-ban egy müncheni plébános lefordította németre, de ez a fordítás annyira felületes és pontatlan, hogy átdolgozása nagyobb munkát igényelt volna, mint az olasz eredeti újrafordítása. Ezt a munkát végezték el 1981-ben az FSSPX-hez közel álló szakértők – Heribert Gillinger, Franz Josef Leitner és Dr. jur. Ferdinand Steinhart. A mű a bécsi Mediatrix Kiadónál jelent meg 32 oldalnyi előszóval.

A Kompendium maga hét szakaszból áll: 1.: Az első katekizmus-fogalmak a kisgyermekek részére; 2.: A kis katekizmus; 3.: A nagy katekizmus; 4.: Oktatás az Úr, a Boldogságos Szűz Mária és a szentek ünnepeiről; 5.: A vallás rövid története; 6.: Mindennapi és más imák; 7.: Az Ordo Missae és a ministrálás egy ministránssal.

A honlapon a 3. rész: A nagy katekizmus fordítását teszem közzé a német nyelvű Kompendium alapján, és ahol ilyen van, Zaby atya magyarázatával. (Ezek a magyarázatok, ahogy a bevezetés is, a Weinzierl és Zaby atya által negyedévente megjelenő „Antimodernist – Die katholische Stimme” című nyomtatott lapból valók.)



A KERESZTÉNY TANÍTÁS KOMPENDIUMA
Szent X. Pius pápa katekizmusa
1905.

3. szakasz: A NAGY KATEKIZMUS
Bevezető lecke: A keresztény tanról és ennek fő részeiről

1. Keresztény Ön?
Válasz: Igen, Isten kegyelméből keresztény vagyok.

2. Miért mondja, hogy Isten kegyelméből?
Válasz: Azért mondom, hogy Isten kegyelméből, mert kereszténynek lenni Isten egészen ingyenes ajándéka, amit nem tudunk megszolgálni.

„Agere sequitur esse”, mondja a tomista filozófia: A cselekvés követi a létet. Amilyen valaki vagy valami, úgy cselekszik. Egy ló nyerít, mert ló, és a ló-létnek a nyerítés felel meg. Egy kakas kukorékol, mert ez felel meg a kakas-létnek. Ha egy lovat látok, és közben kukorékolást hallok, akkor tudom, hogy valami nem stimmel – vagy a lóval, vagy velem.
     Szent X. Pius tehát először azt mondja meg, hogy kik vagyunk, hogy ezután megmutathassa, hogy mit kell tennünk. Ezt az Anyaszentegyház Szent Ágostonnak a pelagiánusok és szemi-pelagiánusokkal ellenében megfogalmazott kijelentésével adja meg. „Nem csak a hithez, de már a hit legelső kezdetéhez abszolút szükséges a belső kegyelem.” Így tanítják ezt a Orange-i és Trienti szent zsinatok, Szent Pál az első korintusi levélben: „Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?” (1 Kor 4,7); és az efezusiakhoz írt levelében: „Kegyelemből részesültetek a megváltásban, a hit által, ez tehát nem magatok érdeme, hanem Isten ajándéka. Nem tetteiteknek köszönhetitek, hogy senki ne dicsekedhessék.” (Ef 2,8-9) Szent János magát az Üdvözítőt idézi: „Senki nem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza.” (Jn 6,44) és: „Az tetszik Istennek, ha hisztek abban, akit küldött.” (Jn 6,29)
     A kegyelmet, már a legelsőt is, vagyis a „kereszténynek lenni”, a keresztségre való meghívást sem lehet kiérdemelni. Ugyanennyire kevéssé tartozik Isten ezzel az embernek. Kicsit másképp áll a dolog, ha Isten jutalmat vagy büntetést ígér, mert akkor bizonyos értelemben kötelezi magát, azzal, hogy szavát adja hozzá.

Igazi és hamis keresztények
3. Ki az igazi keresztény?
Válasz: Az az igazi keresztény, aki meg van keresztelve, aki hiszi a keresztény tanítást és megvallja, és aki az Egyház törvényes pásztorainak engedelmeskedik.

Nekünk, „maiaknak”, „modern” embereknek erősen legyengített, sőt elferdített elképzelésünk van a kereszténynek levésről. Ez főleg onnan ered, hogy három évszázad óta azt beszélik be nekünk, hogy „mindenki ugyanahhoz az istenhez imádkozik”, és más hasonló szofista áligazságokat.
     Ezzel szemben X. Pius kijelenti, hogy több minden is hozzátartozik ahhoz, hogy valaki valóban keresztény legyen. Ehhez nem elég, hogy valaki „kereszténynek érezze magát” vagy „Krisztushoz vonzódjon”. Az akol ajtaja maga Krisztus, vagyis a léleknek Ő adja az első szentséget – az Egyház által, a pap által, mint rendes, vagy egy más személy, mint e szentség rendkívüli adományozója által. Keresztség nélkül a többi szentséghez és az örökélethez vezető út zárva van!
     Ezután a megkereszteltnek a keresztény tanítást hinnie és megvallania kell. Mivel hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid 11,6), ennek az igazi természetfeletti hitnek, mely a szent keresztség által belefolyt a lélekbe, benne is kell maradnia, és a megkereszteltnek ezt meg is kell vallania. „A szívbeli hit ugyanis megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.” (Róm 10,10)

Végül a kereszténynek engedelmeskednie kell az Egyház törvényes pásztorainak (a pápának és a püspököknek). – Ezt is nehéz felfognunk, mert értelmünk hozzászokott a távirati stílushoz, és nehezére esik, hogy egy definíció minden egyes elemét figyelembe vegye. Pedig ez egy teológiai szövegnél, mint amilyen a katekizmus, elengedhetetlen.
     Mai helyzetünk bizonyítja, hogy teológiailag mennyire fontos és súlyos itt minden szó: Mert a hitét megvalló megkereszteltnek az Egyház törvényes pásztorának kell engedelmeskednie. Semmiképpen nem engedelmeskedhet egy tetszés szerinti vallásközösség törvénytelen béreseinek anélkül, hogy lelke ne szenvedjen kárt.

Véssük agyunkba és akaratunkba ezeket a kérdéseket és válaszokat, hogy Krisztus, Isten Fia, a „kegyelemmel és igazsággal teljes” uralkodhassék bennünk.

4. Mi a keresztény tanítás?
Válasz: A keresztény tanítás az a tanítás, amit Jézus Krisztus, a mi Urunk nekünk tanított, hogy megmutassa nekünk az üdvösséghez vezető utat.

5. Szükséges a Jézus Krisztus által hirdetett tanítást megtanulni?
Válasz: Biztosan szükséges a Jézus Krisztus által hirdetett tanítást megtanulni, és súlyosan vétkeznek azok, akik ezt nem teszik.

6. Kötelezve vannak a szülők és az elöljárók, hogy gyermekeiket és alárendeltjeiket hitoktatásban részesíttessék?
Válasz: A szülőknek és az elöljáróknak kötelességük arról gondoskodni, hogy gyermekeik és alárendeltjeik keresztény hitoktatásban részesüljenek, és vétkeznek Isten előtt, ha ezt a kötelességüket nem teljesítik.

7. Kitől kell a keresztény tanítást átvennünk és megtanulnunk?
Válasz: A keresztény tanítást a szent katolikus Egyháztól kell átvennünk és megtanulnunk.

8. Miért vagyunk biztosak abban, hogy a keresztény tanítás, amit a szent katolikus Egyháztól kapunk, tényleg igaz?
Válasz: Biztosak vagyunk abban, hogy a keresztény tanítás, amit a szent katolikus Egyháztól kapunk, igaz, mert Jézus Krisztus, e tan isteni szerzője ezt az apostolokon keresztül az általa alapított és a minden ember számára tévedhetetlen tanítómesternek rendelt Egyházra bízta, és neki az idők végezetéig megígérte isteni támogatását.

9. Van-e még más bizonyíték is a keresztény tan igaz voltára?
Válasz: A keresztény tanítás igaz voltát bizonyítja még sokak kiváló szentsége, akik megvallották és most megvallják hitüket, a vértanúk hősies lelkiereje, a világban való gyors és csodálatos elterjedése és sértetlen megőrzése oly sok évszázadon keresztül tele különböző és folyamatos harcok közepette.

10. Mennyi és melyek a keresztény tanítás fő és legszükségesebb részei?
Válasz: A keresztény tanítás négy fő és legszükségesebb része: a hitvallás, a Miatyánk, a parancsok és a szentségek.

11. Mit tanít nekünk a hitvallás?
Válasz: A hitvallás szent hitünk fő cikkelyeit tanítja nekünk.

12. Mit tanít nekünk a Miatyánk?
Válasz: A Miatyánk mindazt megtanítja nekünk, amit Istentől remélünk, és mindazt, amit kérnünk kell Tőle.

13. Mit tanítanak nekünk a parancsok?
Válasz: A parancsok mindazt megtanítják nekünk, amit tennünk kell, hogy Istennek tessünk, és ezt mind röviden össze lehet foglalni ezekbe a szavakba: Istent mindenekfelett szeretni, és Isten szeretete miatt felebarátunkat úgy szeretni, mint magunkat.

14. Mit tanít nekünk a szentségekről szóló tanítás?
Válasz: A szentségekről szóló tanítás azoknak az eszközöknek a lényegét és helyes használatát tanítja, amiket Jézus Krisztus alapított, hogy elengedje a bűneinket, kegyelmét közölje velünk, és a hit erényeit, a reményt és a szeretetet belénk öntse és bennünk növelje.

ELSŐ RÉSZ
AZ APOSTOLI HITVALLÁSRÓL,
amit általában »CREDO«-nak hívunk

1. fejezet
A »Credo«-ról általánosságban

15. Mi a keresztény tanítás első része?
Válasz: A keresztény tanítás első része az Apostoli Hitvallás, amit általában »Credo«-nak hívunk.

16. Miért nevezitek a Credot Apostoli Hitvallásnak?
Válasz: A Credot azért nevezzük Apostoli Hitvallásnak, mert az apostolok által tanított hitigazságok összefoglalása.

17. Hány cikkelye van a Credonak?
Válasz: A Credonak 12 cikkelye van.

18. Mondjátok fel őket.
Válasz:
    1. Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében;
    2. és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban,
    3. ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától,
    4. kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték;
    5. szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada,
    6. fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől,
    7. onnét lészen jövendő ítélni eleveneket és holtakat.
    8. Hiszek a Szentlélekben;
    9. egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét,
    10. bűnöknek bocsánatát,
    11. testnek föltámadását
    12. és az örök életet. Amen.

19. Mit jelent a kifejezés: »Hiszek«, amit az Apostoli Hitvallás elején mondotok?
Válasz: A kifejezés: »Hiszek« ezt jelenti: Én mindent feltétlenül igaznak tartok, ami ebben a 12 cikkelyben áll; és ezt az igazságot szilárdabban hiszem, mintha a saját szememmel látnám, mert ezt Isten, aki se magát, se másokat nem téveszthet meg, a szent katolikus Egyháznak kinyilatkoztatta, és az Egyház által nekünk tanítja.

20. Mit tartalmaznak az Apostoli Hitvallás cikkelyei?
Válasz: Az Apostoli Hitvallás cikkelyei minden fontosat tartalmaznak, amit mi Istentől, Jézus Krisztustól és az Ő menyasszonyától, az Egyháztól hinnünk kell.

21. Nagyon üdvös az Apostoli Hitvallást gyakran imádkozni?
Válasz: Nagyon üdvös az Apostoli Hitvallást sokszor imádkozni, hogy ily módon a hitigazságokat mindig szilárdabban bevéssük szívünkbe.

2. fejezet
A Hitvallás első cikkelye
(Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében)

§. 1. Az Atyaúristenről és a teremtésről

22. Mit tanít nekünk az első cikkely: »Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében«?
Válasz: A Hitvallás első cikkelye azt tanítja nekünk, hogy csak egyetlen Isten létezik, Aki mindenható, és Aki a mennyet és a földet és mindent, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot teremtette.

23. Honnan tudjuk, hogy van Isten?
Válasz: Tudjuk, hogy van Isten, mert az értelem ezt bizonyítja és a hit ezt erősíti meg nekünk.

24. Miért mondjuk, hogy Isten Atya?
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten Atya, 1) mert természettől fogva a Legméltóságosabb Szentháromság második isteni személyének, azaz az Általa nemzett Fiúnak atyja; 2) mert Isten minden ember atyja, akiket Ő teremtett, megtart és kormányoz; 3) végül, mert a kegyelem által minden jó keresztény atyja, akiket ezért Isten gyermekeinek hívnak.

25. Miért az Atya a Legméltóságosabb Szentháromság első személye?
Válasz: Az Atya a Legméltóságosabb Szentháromság első személye, mert ő semmilyen más személytől nem ered, hanem Ő a másik két személynek eredete, vagyis a Fiúnak és a Szentléleknek.

26. Mit jelent ez a szó: »mindenható«?
Válasz: A »mindenható« szó jelentése, hogy Isten mindenre képes, amit akar.

27. Isten se vétkezni, se meghalni nem tud. Akkor hogyan mondhatjuk, hogy Ő mindent tud?
Válasz: Bár Isten se vétkezni, se meghalni nem tud, mi mégis azt mondjuk, hogy mindent tud, mert a vétkezni és meghalni tudás nem a hatalom hatása, hanem a gyengeségé, ami Istenben, Aki végtelenül tökéletes, nem lehet meg.

28. Mit jelent: »a mennynek és a földnek teremtője«?
Válasz: A teremteni jelentése ez: valamit a semmiből csinálni, azért hívjuk Istent a menny és a föld teremtőjének, mert Ő a mennyet és a földet és minden dolgot, ami a mennyben és a földön van, tehát az egész világot a semmiből teremtette.

29. A világot csak az Atya teremtette?
Válasz: A világ azonos módon lett a három isteni személy által teremtve, mert minden, amit az egyik személy a teremtményekkel kapcsolatban tesz, a többiek is egy és ugyanazon tettel teszik.

30. Miért tulajdonítjuk akkor a teremtést különösen az Atyának?
Válasz: A teremtést azért tulajdonítjuk különösen az Atya tettének, mert a teremtés az isteni mindenhatóság egyik hatása, amit elsősorban az Atyának tulajdonítunk, ahogy a bölcsességet a Fiúnak és a jóságot a Szentléleknek, holott mind a három személy ugyanazt a mindenhatóságot, bölcsességet és jóságot birtokolja.

31. Isten gondoskodik is a világról és mindarról, amit teremtett?
Válasz: Isten gondoskodik a világról és mindarról, amit teremtett; fenntartja és kormányozza őket végtelen jóságával és bölcsességével, és itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné.

32. Miért mondjátok, hogy semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné?
Válasz: Azért mondjuk, hogy itt a földön semmi nem történik anélkül, hogy Isten akarná vagy megengedné, mert vannak dolgok, amiket Isten akar vagy elrendel, de vannak mások, amiket nem akadályoz meg, mint például a bűn.

33. Miért nem akadályozza meg Isten a bűnt?
Válasz: Isten azért nem akadályozza meg a bűnt, mert Ő abból is, ahogy az ember a neki adott szabad akarattal visszaél, jót tud csinálni, és irgalmasságát vagy igazságosságát annál világosabb fényben tudja megmutatni.

§ 2. Az angyalokról

34. Melyek a legnemesebb teremtmények, akiket Isten teremtett?
Válasz: A legnemesebb teremtmények, akiket Isten teremtett, az angyalok.

35. Kik az angyalok?
Válasz: Az angyalok értelmes és tisztán szellemi lények.

36. Mi célból teremtette Isten az angyalokat?
Válasz: Isten a saját dicsőségére és szolgálatára teremtette az angyalokat, hogy örökké boldoggá tegye őket.

37. Milyen a kinézetük és az alakjuk az angyaloknak?
Válasz: Az angyaloknak se kinézetük nincs, se észlelhető alakjuk, mert tiszta szellemek, Istentől úgy teremtve, hogy testhez kötöttség nélkül éljenek.

38. Miért ábrázolják akkor az angyalokat látható alakban?
Válasz: Az angyalokat azért ábrázolják látható alakban, 1) hogy segítsenek képzelőerőnknek, 2) mert ők, ahogy a Szentírásban olvassuk, gyakran megjelentek az embereknek.

39. Minden angyal hűséges maradt Istenhez?
Válasz: Nem, nem minden angyal maradt hűséges Istenhez, hanem közülük sokan gőgből Vele hasonlóak és Tőle függetlenek akartak lenni; e bűn miatt örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva.

40. Hogyan nevezik azokat az angyalokat, akik örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva?
Válasz: Az angyalokat, akik örökre kiűzettek a paradicsomból és a pokolra lettek kárhoztatva, ördögöknek nevezzük, és főnöküket Lucifernek vagy Sátánnak.

41. Tehetnek velünk az ördögök rosszat?
Válasz: Igen, az ördögök sok rosszat tehetnek testünknek és lelkünknek, ha ezt Isten megengedi, egészen különösen úgy, hogy bűnre csábítanak bennünket.

42. Miért kísértenek bennünket?
Válasz: Az ördögök irántunk való irigységből, amivel örök kárhozatunkat kívánják, kísértenek bennünket, és Isten iránti gyűlöletükből, Akinek képmása bennünk fénylik. Isten azonban megengedi a kísértéseket, hogy mi azáltal, hogy ezeket a kegyelmével elhárítjuk, az erényekben gyakoroljuk magunkat és a paradicsom számára érdemeket szerezzünk.

43. Hogyan tudunk a kísértéseknek ellenállni?
Válasz: A kísértéseknek éberséggel, imával és keresztény lemondással tudunk ellenállni.

44. Mi a nevük azoknak az angyaloknak, akik hűségesek maradtak Istenhez?
Válasz: Azokat az angyalokat, akik hűségesek maradtak Istenhez, jó angyaloknak, égi szellemeknek vagy egyszerűen angyaloknak nevezzük.

45. Mi történt azokkal az angyalokkal, akik hűek maradtak Istenhez?
Válasz: Azok az angyalok, akik hűek maradtak Istenhez, meg lettek erősítve a kegyelemben, és örökre Isten színe-látásának örvendenek, szeretik, magasztalják és dicsérik Őt örökkön örökké.

46. Használja Isten az angyalokat, mint szolgáit?
Válasz: Isten használja az angyalokat, mint szolgáit, és sokukat azzal bízza meg, hogy őrzőnk és védelmezőnk legyen.

47. Különleges tiszteletet kell tanúsítanunk őrangyalunk iránt?
Válasz: Igen, különleges tisztelettel kell lennünk őrangyalunk iránt, tisztelnünk kell őt, segítségül kell őt hívnunk, követnünk kell sugallatait és neki az állandó támaszért, amit nekünk nyújt, hálásnak kell lennünk.

§ 3. Az emberről

48. Melyik a legelőkelőbb teremtmény, amit Isten a földre helyezett?
Válasz: A legelőkelőbb teremtmény, amit Isten a földre helyezett, az ember.

49. Mi az ember?
Válasz: Az ember értelmes teremtmény, aki testből és lélekből áll.

50. Mi a lélek?
Válasz: A lélek az ember legnemesebb része, mert szellemi szubsztancia, értelemmel és szabad akarattal felruházva, képes arra, hogy Istent megismerje és Őt örökre birtokolja.

51. Lehet látni vagy meg lehet érinteni az emberi lelket?
Válasz: Az emberi lelket se látni, se megérinteni nem lehet, mert tiszta szellem.

52. Meghal az emberi lélek a testtel?
Válasz: Az emberi lélek soha nem hal meg; a hit, sőt az értelem is bizonyítja nekünk, hogy a lélek halhatatlan.

53. Az ember szabad a cselekedeteiben?
Válasz: Igen, az ember szabad a cselekedeteiben; mindenki érzi magában, hogy valamit tenni vagy nem tenni tud, vagy az egyik dolgot jobban akarja tenni, mint a másikat.

54. Magyarázd el egy példán az emberi szabadságot?
Válasz: Ha önként hazugságot mondok, tudatában vagyok, hogy nem kellett volna mondanom, és hallgathattam volna, és hogy másképp beszélhetnék és az igazságot mondhatnám.

55. Miért mondjuk azt, hogy Isten az embert az Ő hasonlatosságára és képmására teremtette?
Válasz: Azért mondjuk, hogy Isten az embert a saját hasonlatosságára és képmására teremtette, mert az emberi lélek szellemi és értelmes, szabad a cselekedeteiben, képes Isten megismerésére és szeretetére, és Neki örökké örülni tud: ezek tökéletességek, melyek az Úr végtelen nagyságának egy sugarát bennünk visszatükrözik.

56. Milyen állapotba helyezte Isten ősszüleinket, Ádámot és Évát?
Válasz: Isten Ádámot és Évát az ártatlanság és a kegyelem állapotába helyezte; amit ők azonban hamarosan elvesztettek a bűn által.

57. Az ártatlanságon és a kegyelmen kívül még más adományokat is adott Isten ősszüleinknek?
Válasz: Az ártatlanságon és a megszentelő kegyelmen kívül Isten ősszüleinknek még más adományokat is adott, melyeket ők együtt a megszentelő kegyelemmel átörökíthettek volna utódaikra, nevezetesen az épséget, azaz az érzékeknek az értelem alá való teljes alávetettségét, a halhatatlanságot, minden fájdalom és nyomorúság alól való mentességet, és az állapotuknak megfelelő tudást.

58. Miben állt Ádám bűne?
Válasz: Ádám bűne a gőg és a súlyos engedetlenség bűne volt.

59. Miből állt a büntetés Ádám és Éva bűnéért?
Válasz: Ádám és Éva elvesztették Isten kegyelmét és a mennyhez való jogot, kiűzettek a földi paradicsomból, lelkük és testük alávettetett sok bajnak és halálra ítéltettek.

60. Ha Ádám és Éva nem vétkeztek volna, megmenekültek volna a haláltól?
Válasz: Ha Ádám és Éva nem vétkeztek volna, hanem hűek maradtak volna Istenhez, akkor Isten őket egy boldog és nyugodt földi tartózkodás után anélkül, hogy meghaltak volna, a mennybe helyezte volna, hogy ott örök és dicsőséges életet élvezzenek.

61. Megillették az embereket ezek az adományok?
Válasz: Ezek az adományok egyáltalán nem illették meg az embereket, hanem ingyenesek és természetfelettiek voltak. Isten ezért, miután Ádám az isteni paranccsal szemben engedetlen volt, Ádámmal és összes utódával szembeni igazságtalanság nélkül újra elvehette ezeket.

62. Ez a bűn csak Ádám saját bűne?
Válasz: Ez a bűn nem csak Ádám bűne, hanem a mienk is, még ha más módon is. Annyiban Ádám bűne, hogy ő akaratának egy aktusával követte el, és mert emiatt ez az ő személyes bűne volt. És azért a mienk, mert a természetes öröklés miatt minden utódára átment, miután Ádám mint fő és az egész emberiség ősszülője vétkezett; ezért ez az ősbűn a számunkra.

63. Hogyan lehetséges, hogy az ősbűn minden emberre átered?
Válasz: Az áteredő bűn minden emberre átmegy, mert Isten Ádámban az egész emberi nemnek a megszentelő kegyelmet és a többi természeten kívüli és természetfeletti adományokat azzal a feltétellel adta meg, hogy Ádám nem válik engedetlenné; de mivel Ádám mint fő és az emberi nem ősszülője engedetlen lett, az emberi nemet lázongóvá tette Isten ellen. Az emberi nem természete ezért az Isten elleni lázadás állapotában, a megszentelő kegyelemtől és a többi adománytól megfosztva, megy át Ádám minden utódára.

64. Milyen károkat okozott tehát nekünk az ősbűn?
Válasz: Az áteredő bűn kárai a kegyelem elvonása, a paradicsom elvesztése, a tudatlanság, a rosszra való hajlam, ezen élet minden gyötrelme és végül a halál.

65. Minden emberhez hozzátapad az ősbűn?
Válasz: Igen, minden emberhez hozzátapad az ősbűn, kivéve a Boldogságos Szűz Máriát, akit Isten egy különös előjoggal Megváltónk, Jézus Krisztus érdemeire való tekintettel megóvott tőle.

66. A bűn után nem tudták volna magukat többé az emberek megmenteni?
Válasz: Ádám bűne után az emberek nem tudták volna magukat többé megmenteni, ha Isten nem gyakorolt volna rajtuk irgalmasságot.

67. Miféle volt az Isten által az emberi nemmel gyakorolt irgalmasság?
Válasz: Az Isten által az emberi nemmel szemben gyakorolt irgalmasság abból állt, hogy Ádámnak azonnal megígérte az isteni Megváltót vagy Messiást és azt, hogy Őt az Ő idejében fogja elküldeni, hogy az embereket az ördög és a bűn szolgaságából kiszabadítsa.

68. Ki a megígért Messiás?
Válasz: A megígért Messiás Jézus Krisztus, ahogy ezt nekünk a második hitcikkely tanítja.

3. fejezet
A Hitvallás második cikkelye
(... és Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban)

69. Mit tanít nekünk a második cikkely: „És Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban”?
Válasz: A Hitvallás második cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Legméltóságosabb Szentháromság második személye, hogy Ő örök és mindenható Isten, Teremtő és Úr, mint az Atya, hogy Ő emberré lett, hogy megmentsen bennünket, és hogy Isten megtestesült Fiát Jézus Krisztusnak hívják.

70. Miért nevezzük a második személyt Fiúnak?
Válasz: A második személyt Fiúnak nevezzük, mert Őt az Atya örök időkkel ezelőtt szellemileg nemzette; ezért is hívják Őt az Atya örök Igéjének.

71. Miért hívják Jézus Krisztust Isten, az Atya egyszülött Fiának, holott mi is Isten gyermekei vagyunk?
Válasz: Jézus Krisztust Isten, az Atya egyszülött Fiának nevezzük, mert természete szerint egyedül Ő Isten Fia; mi viszont teremtés és a gyermeklét elfogadása által vagyunk az Ő gyermekei.

72. Miért nevezzük Jézus Krisztust a mi Urunknak?
Válasz: Jézus Krisztust a mi Urunknak hívjuk, mert Ő mint Isten az Atyával és a Szentlélekkel nem csupán megteremtett minket, hanem mint Istenember meg is váltott.

73. Miért nevezzük Isten emberré lett Fiát Jézusnak?
Válasz: Isten emberré lett Fiát Jézusnak hívjuk, ami megmentőt jelent, mert Ő megmentett bennünket az örök haláltól, amire bűneink által rászolgáltunk.

74. Ki adta Isten emberré lett Fiának a Jézus nevet?
Válasz: A Jézus nevet maga az örök Atya adta Isten emberré lett Fiának Gábor arkangyal által, amikor ő a Boldogságos Száz Máriának a megtestesülés titkát közölte.

75. Miért hívják Isten emberré lett Fiát Krisztusnak is?
Válasz: Isten emberré lett Fiát Krisztusnak is hívjuk, ami felkentet vagy felszenteltet jelent, mert már az ókorban a királyokat, a papokat és a prófétákat felkenték, és Jézus a királyok királya, a legfőbb pap és a legfőbb próféta.

76. Jézus Krisztust valóban testileg is felkenték és felszentelték?
Válasz: Jézus Krisztus felkenése nem testi volt, mint az ókori királyoké, papoké és prófétáké, hanem tökéletesen szellemi és isteni, mert Benne az istenség teljessége lényegileg van meg.

77. Az embereknek volt valamilyen ismerete Jézus Krisztusról eljövetele előtt?
Válasz: Igen, az embereknek Jézus Krisztus eljövetele előtt ismeretük volt Róla a Messiás-ígéret által, amit Isten ősszüleinknek, Ádámnak és Évának tett, amit a pátriárkáknak megismételt, és a jövendölések és a számos előkép által, amik Rá utaltak.

78. Honnan tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóban a Messiás és a megígért Megváltó?
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus valóban a Messiás és a megígért Megváltó, mert Benne beteljesedett, 1) minden, amit a jövendölések megjósoltak; 2) minden, amit az Ótestamentum jelképei ábrázoltak.

79. Mik lettek a jövendölésekben Róla megjósolva?
Válasz: A jövendölések a Megváltóról a következőket jósolták meg: a törzset és a családot, amiből származni fog, születésének helyét és idejét, csodáit és szenvedésének és halálának legpontosabb körülményeit, feltámadását és mennybemenetelét, és szellemi, mindent felölelő és örök birodalmát, vagyis a szent, katolikus Egyházat.

80. Melyek az Ótestamentum legfontosabb előképei a Megváltóról?
Válasz: Az Ótestamentum legfontosabb előképei a Megváltóról: az ártatlan Ábel, Melkizedek főpap, Izsák feláldozása, József, akit fivérei eladtak, Jónás próféta, a húsvéti bárány és a Mózes által a sivatagban felemelt érc kígyó.

81. Honnan tudjuk, hogy Jézus Krisztus igaz Isten?
Válasz: Tudjuk, hogy Jézus Krisztus igaz Isten: 1) az Atya tanúbizonyságából, amikor azt mondta: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!« (Mt 17,5); 2) maga Jézus Krisztus tanúbizonyságából, amit a csodálkozáskeltő csodákkal erősített meg; 3) az apostolok tanításából; 4) a katolikus Egyház folyamatos hagyományából.

82. Melyek a legjelentősebb Jézus Krisztus által tett csodák?
Válasz: A Jézus Krisztus által tett legjelentősebb csodák a feltámadásán kívül: a betegeknek visszaadott egészség, a vakoknak visszaadott látás, a süketeknek visszaadott hallás és a halottaknak visszaadott élet.

4. fejezet
A Hitvallás harmadik cikkelye
(... ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától)

83. Mit tanít nekünk a Hitvallás harmadik cikkelye: »Ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától«?
Válasz: A Hitvallás harmadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Isten Fia a Boldogságos Szűz Mária legtisztább ölében a Szentlélek működése által olyan testet és lelket vett fel, mint amilyen nekünk van, és hogy ettől a szűztől született.

84. Az Atya és a Fiú is közreműködött Jézus Krisztus testének megalkotásában és lelkének megteremtésében?
Válasz: Igen, mind a három isteni személy közreműködött Jézus Krisztus testének és lelkének a megteremtésében.

85. Akkor miért mondjuk csak ezt: »fogantaték Szentlélektől«?
Válasz: Azért mondjuk csak azt, hogy »fogantaték Szentlélektől«, mert Isten Fiának megtestesülése a jóság és a szeretet műve, és a jóság és a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.

86. Megszűnt Isten Fia Istennek lenni, amikor ember lett?
Válasz: Nem, Isten Fia emberré lett, anélkül, hogy megszűnt volna Isten lenni.

87. Jézus Krisztus tehát egyszerre Isten és ember?
Válasz: Igen, Isten emberré lett Fia, vagyis Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember, tökéletes Isten és tökéletes ember.

88. Jézus Krisztusban tehát két természet van?
Válasz: Igen, Jézus Krisztusban, Aki Isten és ember, két természet lakozik: az isteni és az emberi.

89. Jézus Krisztusban két személy is van, az isteni és az emberi?
Válasz: Nem, Isten emberré lett Fia csak egy személy, nevezetesen az isteni.

90. Hány akarat van Jézus Krisztusban?
Válasz: Jézus Krisztusban két akarat van, az egyik az isteni, a másik az emberi.

91. Jézus Krisztusnak szabad akarata volt?
Válasz: Igen, Jézus Krisztusnak szabad akarata volt, de nem tudott gonoszat tenni, mert a gonoszság egy hiány és nem a szabadság egyik kifejeződése.

92. Isten Fia és Mária Fia egy és ugyanaz a személy?
Válasz: Isten Fia és Mária Fia egy és ugyanaz a személy, nevezetesen Jézus Krisztus, igaz Isten és igaz ember.

93. A Boldogságos Szűz Mária Isten anyja?
Válasz: Igen, a Boldogságos Szűz Mária Isten anyja, mert Jézus Krisztus anyja, aki igaz Isten.

94. Milyen módon lett Mária Jézus Krisztus anyja?
Válasz: Mária egyes egyedül a Szentlélek működése és ereje által lett Jézus Krisztus anyja.

95. Hittétel, hogy Mária mindig szűz volt?
Válasz: Igen, hittétel, hogy Mária, a boldogságos, mindig szűz volt, és őt a szó legigazibb értelmében nevezzük szűznek.

5. fejezet
A Hitvallás negyedik cikkelye
(... kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték)

96. Mit tanít nekünk a negyedik cikkely: »kínzaték Pontius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték«?
Válasz: A Hitvallás negyedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus, hogy a világot az Ő drágalátos vérével megváltsa, Júdea helytartója, Poncius Pilátus alatt szenvedett és a kereszt fáján meghalt, azután onnan levétetett és eltemettetett.

97. Mit jelent ez a szó: »kínzaték«?
Válasz: A szó »kínzaték« minden Jézus Krisztustól szenvedései során elviselt kínt jelenti.

98. Jézus Krisztus mint Isten vagy mint ember szenvedett?
Válasz: Jézus Krisztus csak mint ember szenvedett, hiszen mint Isten se szenvedni, se meghalni nem tudott.

99. Milyen halálbüntetés volt a keresztrefeszítés?
Válasz: A keresztrefeszítés azon kor halálbüntetéseinek legkegyetlenebb és legszégyenteljesebb halálneme volt.

100. Ki ítélte Jézus Krisztust keresztrefeszítésre?
Válasz: Poncius Pilátus, Judea helytartója volt az, aki Jézus Krisztust keresztrefeszítésre ítélte; bár felismerte ártatlanságát, mégis gyáván engedett a jeruzsálemi nép fenyegető nyomásának.

101. Nem tudta volna Jézus Krisztus megmenteni magát a zsidók és Pilátus kezeiből?
Válasz: De, Jézus Krisztus megmenthette volna magát a zsidók és Pilátus kezeiből, de mivel tudta, hogy saját örök Atyja akarata volt, hogy üdvünk érdekében szenvedjen és meghaljon, önként alávetette magát ennek a sorsnak; sőt Ő maga ment elébe ellenségeinek, és hagyta magát önként elfogatni és halálba vezettetni.

102. Hol feszítették keresztre Jézus Krisztust?
Válasz: Jézus Krisztust a Kálvária hegyen feszítették keresztre.

103. Mit tett Jézus Krisztus a kereszten?
Válasz: Jézus Krisztus imádkozott a kereszten az ellenségeiért, legszentebb édesanyját, Máriát tanítványára, Szent Jánosra bízta és nekünk mindannyiunknak édesanyának adta, halálát áldozatként felajánlotta, és elégtételt szolgáltatott Isten igazságosságának az emberek bűneiért.

104. Nem lett volna elegendő, ha egy angyal jön elégtételt adni érettünk?
Válasz: Nem, nem lett volna elegendő, ha egy angyal jött volna elégtételt szolgáltatni érettünk, mert a sértés, ami Istent a bűneink miatt érte, bizonyos értelemben végtelen volt. Ezekért elégtételt adni egy olyan személyre volt szükség, akinek végtelen érdeme van.

105. Ahhoz, hogy az isteni igazságosság elégtételt kapjon szükség volt arra, hogy Jézus Krisztus egyszerre Isten és ember?
Válasz: Igen, szükséges volt, hogy Jézus Krisztus ember legyen, hogy szenvedni és meghalni tudjon, és szükséges volt, hogy Isten legyen, hogy szenvedésének végtelen értéke lehessen.

106. Miért volt szükséges, hogy Jézus Krisztus érdemei végtelen értékűek legyenek?
Válasz: Szükséges volt, hogy Jézus Krisztus érdemei végtelen értékűek legyenek, mert Isten bűn által megsértett felsége végtelen.

107. Szükséges volt, hogy Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedjen?
Válasz: Nem, egyáltalán nem volt szükséges, hogy Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedjen, mert a legkisebb szenvedése elegendő lett volna a megváltásunkra, hiszen minden egyes tettének végtelen értéke van.

108. Akkor miért akart Jézus Krisztus ilyen sokat szenvedni?
Válasz: Jézus azért akart olyan sokat szenvedni, hogy az isteni igazságosságnak gazdagabban eleget tegyen, hogy irántunk való szeretetét világosabban megmutassa, és belénk a bűn iránt a legnagyobb undort oltsa.

109. Történtek Jézus halálakor csodák?
Válasz: Igen, Jézus halálakor a nap elsötétedett, a föld megrendült, a sírok megnyíltak és sok halott feltámadt.

110. Hol temették el Jézus Krisztus testét?
Válasz: Jézus Krisztus testét egy új sírban, amit a hegy sziklájába vájtak, temették el, közel ahhoz a helyhez, ahol megfeszítették.

111. Jézus Krisztus halálakor elvált az istensége a testtől és a lélektől?
Válasz: Jézus Krisztus halálakor az istensége se a testtől, se a lélektől nem vált el, hanem csak a lélek vált el a testtől.

112. Kiért halt meg Jézus Krisztus?
Válasz: Jézus Krisztus minden ember üdvéért halt meg és mindenkiért elégtételt adott.

113. Ha Jézus Krisztus minden ember üdvéért elégtételt adott, akkor miért nem menekül meg mindenki?
Válasz: Jézus Krisztus mindenkiért meghalt, de nem menekül meg mindenki, mert nem mindenki akarja Őt elismerni, nem mindenki tartja be a parancsait, és nem mindenki használja a kegyelmi eszközeit, melyeket nekünk hátra hagyott.

114. Elégséges a megmenekülésre, hogy Jézus Krisztus meghalt érettünk?
Válasz: Ahhoz, hogy valaki megmeneküljön, nem elég, hogy Jézus Krisztus meghalt érettünk, hanem szükséges, hogy szenvedésének és halálának gyümölcseiből és érdemeiből közülünk minden egyes ember részesüljön, ami elsősorban a Jézus Krisztustól magától alapított szentségeken keresztül történik. De mivel sokan a szentségeket vagy egyáltalán nem, vagy nem méltó módon fogadják, Jézus Krisztus halálát sokak a saját maguk számára hatástalanná teszik.

6. fejezet
A Hitvallás ötödik cikkelye
(... szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada)

115. Mit tanít nekünk az ötödik cikkely: »Szálla alá a poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada«?
Válasz: A Hitvallás ötödik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus lelke, miután elvált a testétől, a szent atyák pokol előtornácára szállt le, és hogy a harmadik napon megint egyesült a testtel, hogy soha többé ne váljon el tőle.

116. Mit értünk itt pokol alatt?
Válasz: Pokol alatt itt a szent atyák pokol előtornácát értjük, vagyis azt a helyet, ahol az igazak lelkei vissza voltak tartva és Jézus Krisztus megváltására vártak.

117. Miért nem lettek a szent atyák lelkei már Jézus Krisztus halála előtt a paradicsomba bevezetve?
Válasz: A szent atyák lelkeit azért nem vezették be Jézus Krisztus halála előtt a paradicsomba, mert Ádám bűne miatt a paradicsom zárva volt, és mert úgy illett, hogy Jézus Krisztus, aki halála által újra megnyitotta, elsőként menjen be oda.

118. Miért akarta Jézus Krisztus saját feltámadását a harmadik napra kitolni?
Válasz: Jézus Krisztus saját feltámadását azért akarta a harmadik napra kitolni, hogy egészen nyilvánvalóan kinyilvánítsa, hogy tényleg meghalt.

119. Jézus Krisztus feltámadása hasonló volt a többi halálból feltámasztott ember feltámadásához?
Válasz: Nem, Jézus Krisztus feltámadása nem volt hasonló a többi halálból feltámasztott ember feltámadásához, mert Jézus Krisztus saját erejéből támadt fel, míg a többiek Isten erejéből lettek feltámasztva.

7. fejezet
A Hitvallás hatodik cikkelye
(... fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől)

120. Mit tanít nekünk a hatodik cikkely: »fölmene a mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől«?
Válasz: A Hitvallás hatodik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus 40 nappal feltámadása után tanítványai jelenlétében saját erejéből felszállt a mennybe, és hogy ő, miként az Atyaistennel a dicsőségben egy, úgy emberként is minden angyal és minden szent fölé emeltetett és minden dolgok urává tétetett.

121. Miért maradt Jézus Krisztus feltámadása után még 40 napig a földön, mielőtt felment volna a mennybe?
Válasz: Jézus Krisztus feltámadása után 40 napig a földön maradt, mielőtt felszállt a mennybe, hogy különböző megjelenései által bebizonyítsa, hogy tényleg feltámadt, és hogy az apostolokat a hitigazságokban egyre jobban oktassa és megszilárdítsa.

122. Miért szállt fel Jézus Krisztus a mennybe?
Válasz: Jézus Krisztus felszállt a mennybe: 1) hogy országát, amit halálával megszolgált, birtokba vegye; 2) hogy a mi helyünket a dicsőségben előkészítse, és Atyjánál a mi közbenjárónk és szószólónk legyen; 3) hogy apostolainak elküldje a Szentlelket.

123. Miért mondják Jézus Krisztusról, hogy a mennybe ment, legszentebb édesanyjáról pedig, hogy felvétetett a mennybe?
Válasz: Azért mondjuk Jézus Krisztusról, hogy a mennybe ment, és legszentebb édesanyjáról, hogy felvétetett a mennybe, mert Jézus Krisztus, mivel Istenember volt, saját erejéből ment fel a mennybe, miközben anyja, mint teremtmény, Isten ereje által vétetett fel a mennybe.

124. Magyarázza el nekem ezeket a szavakat: »ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől«.
Válasz: A szó: »ül« az általánosan elismert birtokot jelenti, amit Jézus Krisztus dicsőségéből birtokol; és a szavak: »a mindenható Atya Istennek jobbja felől« azt fejezi ki, hogy minden más teremtmény előtt foglalja el az első, a díszhelyet.

8. fejezet
A Hitvallás hetedik cikkelye
(Onnan jön el ítélni eleveneket és holtakat)

125. Mit tanít nekünk a hetedik cikkely: »Onnan jön el ítélni eleveneket és holtakat«?
Válasz: A Hitvallás hetedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a világ végén dicsőségben és felségben eljön a mennyből, hogy minden embert, a jókat és a rosszakat, megítélje, és mindenkinek egyesével megadja a jutalmát vagy a büntetését, amit megérdemelt.

126. Ha minden emberről rögtön a halála után Jézus Krisztusnak külön ítéletben ítélkeznie kell, akkor miért kell mindannyiunkat az általános ítéletben is megítélni?
Válasz: Az általános (utolsó) ítéletkor több okból is mindannyiunk felett ítélkezni kell: 1) Isten felmagasztalására; 2) Jézus Krisztus felmagasztalására; 3) a szentek felmagasztalására; 4) a gonoszok megszégyenítésére; 5) hogy a test az ítéletét, jutalmát vagy büntetését a lélekkel megkapja.

127. Hogyan fog megnyilvánulni Isten dicsősége az általános ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor Isten dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy mindannyian felismerik, milyen igazságosan kormányozza Isten a világot, bár most olykor a jók szomorkodnak és a gonoszak örvendenek.

128. Hogyan fog megnyilvánulni Jézus Krisztus dicsősége az általános ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor Jézus Krisztus dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy ő, akit az emberek igazságtalanul ítéltek el, akkor az egész világ szemeláttára mint a mindenek feletti legfőbb Bíró jelenik meg.

129. Hogyan fog megnyilvánulni a szentek dicsősége az általános ítéletkor?
Válasz: Az általános ítéletkor a szentek dicsősége azáltal fog megnyilvánulni, hogy közülük sokan, akiket haláluk után a gonoszak megvetettek, akkor az egész világ előtt megdicsőíttetnek.

130. Hogyan fog megtörténni a gonoszok megszégyenítése az általános ítéletkor?
Válasz: A gonoszok megszégyenítése az általános ítéletkor nagyon nagy lesz, különösen azok számára, akik az igazakat elnyomták, és azok számára, akik azt akarták, hogy őket az életben, mint erényes és jó embereket tiszteljék, mert akkor látni fogják, hogy bűneik, a legtitkosabbak is, az egész világ előtt nyilvánvalóvá lesznek.

9. fejezet
A Hitvallás nyolcadik cikkelye
(Hiszek a Szentlélekben)

131. Mit tanít nekünk a nyolcadik cikkely: »Hiszek a Szentlélekben«?
Válasz: A Hitvallás nyolcadik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy létezik egy Szentlélek, a Legszentebb Szentháromság harmadik személye, aki öröktől fogva van, végtelen, mindenható Isten, minden dolgok teremtője és ura, mint az Atya és a Fiú.

132. Kitől származik a Szentlélek?
Válasz: A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, mint egyetlen princípium az akarat és a szeretet által.

133. Ha a Fiú az Atyától származik, és a Szentlélek az Atyától és a Fiútól, akkor úgy tűnk, hogy az Atya és a Fiú hamarabb volt, mint a Szentlélek: Hogyan lehet akkor mondani, hogy mind a három személy öröktől fogva van?
Válasz: Azért mondjuk, hogy mind a három személy öröktől fogva létezik, mert az Atya öröktől fogva nemzette a Fiút, és a Szentlélek öröktől fogva származik az Atyától és a Fiútól.

134. Miért jelölik a legszentebb Szentháromság harmadik személyét külön névvel, a »Szentlélek«-kel«?
Válasz: A legszentebb Szentháromság harmadik személyét azért jelölik külön névvel, a »Szentlélek«-kel«, mert az Atyától és a Fiútól lehelet és szeretet által származik.

135. Mely művet tulajdonítanak különösen a Szentléleknek?
Válasz: A Szentléleknek különösen a lelkek megszentesítésének művét tulajdonítjuk.

136. Az Atya és a Fiú ugyanúgy megszentel bennünket, mint a Szentlélek?
Válasz: Igen, mind a három személy ugyanolyan módon szentel meg bennünket.

137. Ha ez így van, akkor miért tulajdonítják a lelkek megszentelését különösen a Szentléleknek?
Válasz: Azért tulajdonítjuk a lelkek megszentelését különösen a Szentléleknek, mert a Szentlélek a szeretet műve, és így a szeretet műveit a Szentléleknek tulajdonítjuk.

138. Mikor szállott le a Szentlélek az apostolokra?
Válasz: A Szentlélek Pünkösdkor szállott le az apostolokra, vagyis ötven nappal Jézus Krisztus feltámadása és tíz nappal mennybemenetele után.

139. Hol voltak az apostolok a Pünkösd előtti tíz nap?
Válasz: Az apostolok a Boldogságos Szűz Máriával és a többi tanítvánnyal az Utolsó Vacsora termében gyűltek össze, imádkoztak, és várták a Szentlelket, akit Jézus Krisztus megígért nekik.

140. Milyen hatással volt a Szentlélek az apostolokra?
Válasz: A Szentlélek megerősítette az apostolokat a hitben, világossággal, erővel és szeretettel töltötte el őket és minden ajándékának teljességével.

141. A Szentlélek csak az apostoloknak lett elküldve?
Válasz: A Szentlélek az egész Egyháznak és minden hívő léleknek el lett küldve.

142. Milyen hatást fejt ki a Szentlélek az Egyházban?
Válasz: A Szentlélek élteti az Egyházat kegyelmével és adományaival, mint a lélek a testet; támogatja, hogy az Egyház gyermekeit biztos léptekkel a mennybe vezető úton vezesse.

10. fejezet
A Hitvallás kilencedik cikkelye
(Hiszek egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét)

§. 1. Az Egyházról általában

143. Mit tanít nekünk a kilencedik cikkely: »Hiszek egy szent katolikus Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét«?
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye azt tanítja nekünk, hogy Jézus Krisztus a földön egy látható közösséget alapított, amit katolikus Egyháznak hívnak, és hogy minden ember, aki ezen Egyház tagja, közösségben áll egymással.

144. Miért beszélnek azon hitágazat után, ami a Szentlélekről szól, nyomban a katolikus Egyházról?
Válasz: Azért beszélünk azon hitágazat után, ami a Szentlélekről szól, nyomban a katolikus Egyházról, hogy ezzel kifejezzük, hogy az Egyház egész szentsége a Szentlélektől származik, aki minden szent okozója.

145. Mit jelent az a szó: »Egyház«?
Válasz: Az »Egyház« sok ember közös hivatását vagy egyesülését jelenti.

146. Ki hívott meg bennünket Jézus Krisztus Egyházába?
Válasz: Isten különleges kegyelme hívott meg bennünket Jézus Krisztus Egyházába, hogy neki a hit világossága és az isteni parancsok betartása által a köteles tiszteletet bemutassuk és az örök életre jussunk.

147. Hol tartózkodnak az Egyház tagjai?
Válasz: Az Egyház tagjai részben a mennyben vannak és ők alkotják a győzelmes Egyházat; részben a tisztítótűzben és ők alkotják a szenvedő Egyházat; és részben a földön, ők alkotják a küzdő Egyházat.

148. Az Egyháznak ezen különböző részei csak egy Egyházat alkotnak?
Válasz: Igen, az Egyház különböző részei csak egy Egyházat alkotnak és egy testet, mert ugyanazt a főt, Jézus Krisztust bírják, ugyanazt a Lelket, aki őket élteti és egyesíti, ugyanazt a célt, nevezetesen az örök üdvösséget, amit egyesek már élveznek, a többiek pedig várnak.

149. Az Egyháznak mely részére vonatkozik leginkább ez a kilencedik cikkely?
Válasz: A Hitvallás kilencedik cikkelye elsősorban a küzdő Egyházra vonatkozik, vagyis arra, amiben most vagyunk.

§. 2. Az Egyházról különösképpen

150. Mi a katolikus Egyház?
Válasz: A katolikus Egyház minden megkeresztelt közössége vagy egyesülése, akik a földön élnek és ugyanazt a hitet, valamint Krisztus ugyanazon törvényét vallják, ugyanazokban a szentségekben részesülnek, és a jogszerinti pásztornak engedelmeskednek, különösen a római legfőbb pásztornak.

151. Mi szükséges ahhoz, hogy valaki az Egyház tagja legyen?
Válasz: Hogy valaki az Egyház tagja legyen, az szükséges, hogy meg legyen keresztelve, higgye és megvallja Jézus Krisztus tanítását, ugyanazokban a szentségekben részesüljön, és a pápát és az Egyház többi jogszerinti pásztorát elismerje.

152. Kik az Egyház jogszerinti pásztorai?
Válasz: Az Egyház jogszerinti pásztorai a római legfőbb pásztor, azaz a pápa, aki az egyetemes pásztor és a püspökök. Ezen kívül a püspökök és a pápa alatt még a többi pap és különösen a plébános részese a pásztori hivatalnak.

153. Miért mondjátok, hogy a római legfőbb pásztor az Egyház egyetemes pásztora?
Válasz: Mert Jézus Krisztus Szent Péternek, az első pápának ezt mondta: »Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat … Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.« (Mt 16,18/19) És ezt is mondta: »Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat!« (Jn 21,15-17)

154. Tehát a megkereszteltek sok más egyesülése, akik a római legfőbb pásztort nem ismerik el főnek, nem tartoznak Jézus Krisztus Egyházához?
Válasz: Nem, mindazok, akik a római legfőbb pásztort nem ismerik el a főnek, nem tartoznak Jézus Krisztus Egyházához.

155. Hogyan lehet Jézus Krisztus Egyházát a sok más közösségtől vagy emberektől alapított szektáktól, melyek magukat kereszténynek nevezik, megkülönböztetni?
Válasz: Jézus Krisztus Egyházát a sok más közösségtől vagy emberektől alapított szektáktól, melyek magukat kereszténynek nevezik, négy ismertetőjel által könnyű megkülönböztetni: Jézus Krisztus Egyháza egységes, szent, katolikus és apostoli.

156. Miért nevezik az Egyházat egységesnek?
Válasz: Az igaz Egyházat egységesnek nevezik, mert gyermekei minden időben és mindenütt egyesülve vannak egymással ugyanabban a hitben, ugyanabban a kultuszban, ugyanabban a parancsokban, ugyanazokban a szentségekben való részesedésben ugyanazon látható fő, a római legfőbb pásztor alatt.

157. Nem létezhet több egyház?
Válasz: Nem, nem létezhet több egyház, hiszen ahogyan csak egy Isten van, egy hit és egy keresztség, úgy csak egy igaz Egyház van és csak egy igaz Egyház lehet.

158. De azokat a híveket, akik egy nemzetben vagy egy egyházmegyében egyesülnek, nem nevezik szintén egyháznak?
Válasz: Azokat a híveket, akik egy nemzetben vagy egy egyházmegyében egyesülnek, szintén egyháznak hívják, de ezek mindig csak az egész Egyház részei és vele képeznek csak egy egyetlen Egyházat.

159. Miért nevezik az igaz Egyházat szentnek?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik szentnek, mert láthatatlan feje, Jézus Krisztus szent, sok tagja is szent; hite, parancsai, szentségei szentek, és mert rajta kívül nincs és nem lehet igaz szentség.

160. Miért nevezik az Egyházat katolikusnak?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik katolikusnak, azaz egyetemesnek, mert minden időnek, minden helynek, minden életkornak és rangnak híveit felöleli, és mert a világ összes embere meg van híva, hogy részesedjen benne.

160. Miért nevezik az Egyházat apostolinak?
Válasz: Az igaz Egyházat azért nevezik apostolinak, mert megszakítás nélkül az apostolokig nyúlik vissza; mert mindazt hiszi és tanítja, amit az apostolok hittek és tanítottak, és mert az apostolok jogszerinti utódai vezetik és kormányozzák.

folytatása következik


Feltéve: 2015. január 2.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA