A honlap MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE című fiókjában több cikk is foglalkozik azzal a témával, hogy Szent István király nem védelmet kért egy általa kiszemelt utódnak Máriától, hanem kifejezetten neki, azaz Szűz Máriának adta Magyarország koronáját, vagyis megkoronázta, Magyarország királynőjévé koronázta őt. De hiába foglalkozik több írás ezzel a világos, vitathatatlan ténnyel, kiderült, hogy mindez nem elég azoknak, akik mindent jobban igyekeznek tudni, mint mások.
Miközben az anyagot gyűjtöttem ehhez a mostani cikkhez, egy nagyon okos és egyszerű érvet hallottam valakitől: Nézzük meg a szobrokat, melyek Máriát a magyar szent koronával a fején ábrázolják. Hogyan képzelheti bárki is, hogy ezt a szent, apostoli koronát más, mint egy király vagy királynő a fejére tehette volna? Azt hiszem, ennél meggyőzőbbet – és a vitát végleg lezáró érvet – e témához nem lehet felhozni.
De vannak olyanok is, akik nem azt vitatják, hogy Mária valóban Magyarország Királynője, csak azt mondják, hogy mivel ez a kifejezés se latinul, se magyarul nem szerepel sehol, nekem sem kellene használnom.
A Magyarország Királynője magyar kifejezéshez pedig a már eddig is elhangzottakhoz még a következőket fűzöm hozzá. A honlap cikkeiben többször említett nagy gondolkodók, mint Molnár Tamás, Karl Kraus, C. S. Lewis hívták fel a figyelmet arra, hogy vigyázni kell a szavak pontos jelentésére, és eközben azt sem szabad elfelejteni, hogy sok szó jelentése az idők folyamán jelentősen megváltozott. Lewis erre példaként a gentleman szót hozza fel, aminek eredeti jelentése: egy angol társadalmi – a főnemesség és a munkásosztály közötti – réteghez tartozó ember. Mára azonban ez a jelentés feledésbe merült, és általában a művelt, jómodorú, becsületes úriembereket hívják így. A magyar nyelvben vehetjük példának a „hitvány” szót, ami régen nem valaminek a vacakságát, rossz voltát jelentette, hanem a könnyű fegyverzetet. A magyar nyelvben van egy másik lefordíthatatlan kifejezés Máriára: Boldogságos Szűz Mária. Ez semmilyen más nyelvre nem fordítható le, szószerinti fordítása pedig nem ugyanazt takarja, mint amit a magyar nép ért e név alatt. Viszont ezt a német (vagy angol) kifejezést: „Unsere liebe Frau von Fatima” (vagy más búcsújáró hely) – Our Lady of Fatima, Our Lady of Good Success – a magyar nyelv nem használja. Szószerinti fordítás: Fatimai kedves asszonyunk, amit azonban magyarul inkább így mondanak: „A (fatimai) jelenés Asszonya”, vagy csak egyszerűen a „Szent Szűz” vagy megint csak nagyon „magyarosan” és semmilyen más nyelvre nem lefordíthatóan, a „Fatimai Boldogasszony”.
Ugyanilyen sajátságos – és ugyanilyen feltűnő módon tesz tanúbizonyságot a magyaroknak Máriához való különleges kapcsolatára – az Üdvözlény Mária második részének magyar fordítása. Latinul ez így hangzik: Sancta Maria, Mater Dei, ora pro nobis … Akárhogy is van, és akárhogy is értik egyesek a Nagyasszony szót, ez a honlap fontosnak, nagyon fontosnak tartja, hogy Szűz Máriát azon a néven szólítsa, ahogy a régi képek és szobrok ábrázolják – melyek szemben a szavakkal, melyek a változásnak alá vannak vetve, nem változnak, ma is ugyanúgy néznek ki, mint megalkotásukkor –, és ami Máriának, mint ez ország, e nép királynőjének kijár: Magyarország Királynője.
|
|
|
vissza