Marian T. Horvat cikkében Ferenc pápa [?] katolikusoknak kiküldött kérdőívét taglalja, melyben az emberek véleményét kérdezi olyan témákról, mint a homoszexualitás, az abortusz, a fogamzásgátlás és az újraházasodott elváltak áldoztatása. A kérdőívet, amely 39 kérdést tartalmaz, a jövő évi püspöki szinódus előkészületeként küldték ki a világ minden egyházközsége részére. Ez két okból is előzmények nélküli esemény: Egyrészt, mert a Szentszék köznapi katolikusok véleményére kíváncsi erkölcsi kérdésekben, másrészt, mert olyan témákról végez felmérést, melyek a múltban „nem megengedettnek” minősültek.      [Tudomásom szerint eredetileg mindenki úgy vélte, hogy a kérdőívet csak a püspökök kapják meg, nekik kell kitölteni – ez rendben is lett volna. Később azonban a püspökök a híveknek is továbbították az ívet, és ezt a Vatikán nem ellenezte, sőt kifejezetten támogatta.] Ez az első olyan lépés, ami az egyházban a nyílt demokrácia felé mutat, ráadásul olyasmiről kéri ki a hívek véleményét, amiről nem szabadna. A legforradalmibb és legjelentősebb momentuma a felmérésnek azonban az, amilyen módon megfogalmazták. A kérdéseket ugyanis olyan módon tették fel, hogy azok mintegy legitimizálják a korábban megkérdőjelezhetetlenül rossznak tartott aktusokat. A felmérés eredményétől függetlenül most először lehetségessé vált olyan kérdések megvitatása, mint a homoszexuálisok házassága vagy a házasság előtti együttélés. [Ne feledjük, hogy 1963-ig a homoszexualitás az égbe kiáltó bűnök között szerepelt!]      A kérdőív kilenc témakörből áll. A kérdések sugallják a válaszokat. Ez azt jelenti, hogy sokkal többről van szó, mint pusztán egy kérdőívről. Ez gyakorlatilag olyan progresszív támadás, amely minden egyházközségbe bevezeti a toleranciát a „nem szabványos együttélési formák” és a „modern család fogalma” témákban. Az egyház ahelyett, hogy a természeti törvény alapján megerősítené tanítását a házasságról, olyan kérdőívet ad ki, melynek kérdéseivel vitatja ezt a tanítást, mert azt sugallja, hogy család alapításának más formái is szóba jöhetnek és megbeszélés tárgyává tehetőek. [Pusztán az a tény, hogy olyan valamiről vitatkozni lehet, hogy olyan valamiről kérdést lehet feltenni, ami a katolikus tanítóhivatal részét képezte eddig, már istenellenes cselekedet.] A kérdőíven ilyen kérdések szerepelnek:      „Magát a természeti törvényt a férfi és nő kapcsolatának viszonylatában általában elfogadják-e a megkereszteltek?”      „Milyen módon vitatják elméletben és gyakorlatban a természeti törvényt a férfi és a nő kapcsolatának viszonylatában, a családalapítás tekintetében?      A kérdéscsoportok címei:      „Lelkipásztori gondoskodás a házasság egyes nehéz helyzeteiben.”      „Azonos nemű személyek együttélése (házasságon kívüli együttélés, válás, újraházasodás és azonos neműek szexuális kapcsolata).”      „Mindezekben az esetekben: hogyan élik meg a megkereszteltek nem szabályszerű állapotukat? Tudatában vannak-e ennek? Egyszerűen csak közönyt mutatnak? Úgy érzik-e, hogy kirekesztettek, szenvednek-e amiatt, hogy nem járulhatnak a szentségekhez?”      A várt válasz az, hogy senkinek nem kellene kirekesztettnek lennie vagy negatív következményekkel szembenéznie. Vagyis azt sugallja a megfogalmazás, hogy a katolikus erkölcs betarthatatlan. A kérdőív, ahelyett, hogy olyan válaszokat sorolna fel, amelyekkel rámutatna a házasságon kívüli együttélés, a válás, a homoszexualitás helytelen voltára, azt a választ sugallja, hogy el kell fogadni az olyan embereket, akik bűnös életvitelt választanak. Végezetül Marian T. Horvat arra kéri az olvasókat, hogy olvassák át az összes kérdést, melyek, szerinte, egyértelműen arra buzdítják a katolikusokat, hogy tolerálják a homoszexuálisokat, az együtt élő párokat, az elvált és az újraházasodott katolikusokat. Az üzenet pedig nem az, hogy a híveknek kellene alkalmazkodniuk a katolikus morálhoz, hanem hogy az egyháznak, túlélése érdekében engedményeket kell tennie a civil törvénykezés és az emberi gyarlóság irányába. A kérdőív magyarul is letölthető internetről illetve a Szent Gellért plébánia is közzétett honlapján egy átdolgozott, „számítógépes feldolgozásra alkalmassá tett” kérdőívet. A kérdőív magyar fogadtatásáról lásd a következő cikket:      A magyarok is részt vesznek az egyház forradalmában Feltéve: 2013. december 4.