Képzeljenek el egy erős és jól felfegyverzett gyalogoskatonát, aki az ellenség ádáz üldözése közben hirtelen futóhomokon találja magát (vagyis, akinek a lába alól kihúzzák a szilárd talajt). Pontosan ez történik azzal a derék katolikussal, aki az igazsággal felfegyverkezve a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait meg meri kritizálni. Mert ezek a kétértelműségek futóhomokját tartalmazzák – hiszen pont ezzel a szándékkal készítették őket! Ha az új ember-vallást a zsinati dokumentumok nyíltan hirdették volna ki, akkor a zsinati atyák iszonyattal utasították volna vissza. Ehelyett az új vallást ügyesen elkendőzték, azzal a trükkel, hogy a dokumentumokat úgy fogalmazták meg, hogy azok két különböző értelmezést tegyenek lehetővé. Vizsgáljuk meg ezt egy világos és rendkívül fontos példán:
A „Verbum Dei” zsinati dokumentum 8. szakaszában van egy magyarázat a tradícióról, vagyis az áthagyományozott hitről. II. János Pál pápa ezt a szakaszt használta fel, hogy 1988-ban elítélje Lefebvre érseket. Ennek szövege így hangzik:
Az igazi katolikus hagyomány radikálisan objektív. Ahogy a józan paraszti ész azt mondja, hogy az igazság objektív – vagyis, hogy a tárgyak rajtunk kívül és bármilyen személytől függetlenül pont olyanok, amilyenek (függetlenül attól, hogy egy személy mit állít arról, hogy milyen ez a bizonyos tárgy) –, úgy tanítja nekünk az igazi Egyház, hogy a katolikus hagyomány Istentől származik, Isten csinálta, és hogy egyetlen emberi lény sem változtathat ezen az igazságon egy jottányit sem.
Most viszont nézzük meg, hogyan lehet a „Verbum Dei” ugyanezen szakaszát objektív helyett, szubjektíven olvasni, ami oda vezet, hogy maguknak az igazságoknak a tartalma függ a szubjektív katolikusoktól, akikkel együtt maga is változik:
Térjünk rá végre a kétértelmű zsinat nagy problémájára: Ha a „Verbum Dei”-ből ezt a szakaszt azért kritizáljuk, mert a modernizmust támogatja, akkor a konzervatív katolikusok (akik alapjában véve csak a hitetlen egyházi emberekben való hitüket „konzerválják”) azonnal azt válaszolják, hogy a szöveg valódi jelentése megfelel annak a hagyományos értelmezésnek, melyet fentebb bemutattunk. Kedves Olvasó, menjen végig ezen a zsinati szövegen és a kétfajta értelmezésen egészen addig újra és újra, amíg e nyomorúságos zsinat ördögi kétértelműségét tökéletesen fel nem fogja, meg nem érti. Kyrie eleison
(megj: Ama meggyőződésem okán, hogy a világ csak arra, és oly mértékben züllik, ami felé, és amennyire maga az Egyház, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a korunk minden területén uralkodó kétértelműség, zűrzavar, csűrés-csavarás, az igenek és a nemek egymásutáni gátlástalan bevetése; egyáltalán a teljes értelmetlenség – a gagyi – mind ennek a zsinatnak, azaz a katolikus Egyház hivatalos szellemi vezetésének a közvetlen következménye – lásd például a most feltett cikkekből Koch bíboros nyilatkozatát.)
|
vissza