A Vallások Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsának üzenete a buddhista Vesakh-ünnep alkalmából. Tauran bíboros a béke, az igazság és a szabadság közötti kapcsolatról. Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallások Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke 2011. március 31-én nyilvánosságra hozott üzenetében üdvözölte a buddhistákat a Vesakh-ünnep alkalmából.      A Vesakh-ünnep a buddhizmus legjelentősebb ünnepe. Ezen a napon Siddhartha Gautama herceg, a későbbi Buddha születésére, megvilágosodására és halálára emlékeznek. Ebben az évben ezt az ünnepet Japánban április 8-án, Koreában, Kínában, Tajvanon, Szingapúrban és Vietnamban május 10-én, Sri Lankán, Kambodzsában és más buddhista tradícióval rendelkező országokban május 17-én tartják meg. Tauran bíboros üzenetében, melynek címe: „Az igazságot szabadságban keresni: Keresztények és buddhisták békében élnek”, azt hangsúlyozta, hogy a vallások közötti párbeszéd erős ösztönzést ad, hogy a lelkiismeret- és kultuszszabadság alapvető emberi jogait respektálják. A Vallások Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke a kölcsönös barátság kicserélésének fényében és abban a reményben, hogy a keresztények és buddhisták közötti kapcsolat megerősödik, néhány keresztény meggyőződést akart közölni az ünneplőkkel. Ezekben elsősorban a béke, igazság és szabadság közötti kapcsolatról van szó. Az üzenet így kezdődik: Az igazságot szabadságban keresni: Keresztények és buddhisták békében élnek Kedves buddhista barátok 1. A Vallások Közötti Párbeszéd Pápai Tanácsának nevében örömömet fejezem ki, hogy ebben az évben is átnyújthatom Önöknek szívélyes üdvözletemet a Vesakh/Hanamatsuri ünnep kapcsán. Imádkozom azért, hogy a világ buddhistáinak ezen évenkénti ünnepe belső békét és örömet ajándékozzon. 2. … Az igazi békéért folyó igyekezet számára szükséges feltétel az igazság keresése. Minden embernek természetes kötelessége és feladata az igazság keresése, követése és életének eszerint való szabad berendezése. (lásd: II. Vatikáni Zsinat, a Vallásszabadságról szóló nyilatkozat)      Ez az igazságra való törekvés emberi igyekezete a különböző vallások képviselőinek gyümölcsöző lehetőséget nyújt az egymással való mélyebb találkozásra és a másik adottságainak elismerése általi növekedésre. … 3. Bárhol, ahol a vallásszabadságot effektív elismerik, gyökereiben tisztelik az emberi méltóságot. Annak őszinte keresése által, hogy mi a rossz és mi a jó, az erkölcsi lelkiismeret és a civil intézmények erősödnek, és végül az igazságosság és a béke megszilárdul. (XVI. Benedek pápa üzenete a 2011-es békevilágnapra) … Megj.: Molnár Tamás „Utópia, örök eretnekség” című könyvének egyik alapgondolata ez: az eretnekek mind utópisták, akiknek legnagyobb bűnük, hogy nem fogadják el a teremtést, nem hisznek az áteredő bűnben, azaz szembeszállnak Istennel. Nem hisznek a katolikus Egyháznak, amely azt tanítja, hogy az embernek rosszra hajló természete van.      A modernista Róma, elsősorban is XVI: Benedek pápa is ilyen utópista. Ő beszél ugyan a gyónásról, az Isten-szeretetről, a megújulásról, meg mindenféléről, de egyúttal a legkisebb mértékben sem hajlandó tudomásul venni, hogy milyen valójában az ember. Hogy hogyan is működik az emberi természet.      Mert ha tudomásul venné, akkor tudná, hogy senki nem vesz olyasmit komolyan, aminek a megszegéséért semmilyen retorzióra nem kell számítania. Ha a buddhisták is az igazság birtokosai (na meg a zsidók, meg a protestánsok, meg mindenki), akkor miért kellene bárkinek a katolikus erkölcs és szellemiség szerint élni? Ennek így semmi értelme! Vajon kihez imádkozik Tauran bíboros (és a pápa), hogy a buddhisták maradjanak meg súlyos tévedésükben, de egyúttal mégis nyerjék el „a belső békét és örömet”? A hírrel kapcsolatban lásd a honlap következő cikkét:         Mi a vallásszabadság? 2011. április 1.