Aurelius Augustinus (334-430) egyházatya (Szent Ágoston) nem élte meg a Chalcedoni zsinatot (451), és mégis a kéttermészet-tant tanította már, úgy ahogy azt később dogmává emelték, és a mai napig minden felekezetben a keresztény tan alapelemei közé tartozik. A következő szöveg Szent Ágoston beszédéből való (Augustinus (Sermo 196,1):Urunk Jézus Krisztusnak két születése van: az egyik isteni, a másik emberi. Mindkettő csodálatos, az első nő, mint anya nélkül, a második férfi, mint apa nélkül.
Ahogy Izajás próféta mondja: „Ki lesz képes eljövetelét elmesélni?”, az minkét születésre vonatkozik. Hiszen, ki képes arra, hogy egy nemző Istenről megfelelő módon beszéljen. És ki képes arra, hogy egy szülő szűzről megfelelő módon szóljon?
Figyeljetek ama első nemzésre: „Kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.” (Jn 1,1) – Kinek az Igéje? Magáé az Atyáé. Mi volt az Ige? Maga a Fiú. Vagyis az Atya soha nincs a Fiú nélkül.
Nos, itt valaki közbevetheti: Hogyan lehet valaki nemzett, és még sincs kezdete? Ha nemzették, akkor van kezdete, ha nincs kezdete, akkor hogyan nemzhették? Hogyan? Ezt nem tudom. Te egy embert kérdezel, hogy Isten milyen módon nemzett?
Fordulj most velem az emberi nemzéshez, kövess engem ahhoz, akiben Isten Fia kiüresítette önmagát, mikor egy szolga alakját felvette, hogy meglássuk, képesek vagyunk-e felfogni, vagy alkalmasak vagyunk-e erről bármit is mondani? De hogy ez ne maradjon ennyiben, a továbbiakban ez áll a Filippiekhez írott levélben (Fil 2,7): „Szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez.” – Hol? Szűz Máriában.
|
vissza