A Papi Közösség párizsi nemzetközi sajtóirodájának (DICI) kommentárja a pápa zsinagógában tett látogatásához, valamint azon kijelentéséhez, miszerint a zsidók és a keresztények „ugyanazon Istenhez imádkoznak”.XVI. Benedek pápa a zsinagógában tett látogatásakor mondott beszédében azt hangsúlyozta, ami szerinte a zsidóságot és a katolicizmust egyesíti, és a katolikusokat arra hívta meg – követve ebben II. János Pál pápát –, hogy „a szövetség népével hiteles testvériségben éljenek”. Megállapította: „Keresztények és zsidók szellemi örökségük nagy részét közösen bírják, ugyanazon Istenhez imádkoznak, ugyanazon gyökerekkel rendelkeznek, és mindezek ellenére mégis idegenek maradnak egymás számára.” Ez a beszéd kétségen kívül tökéletes kontinuitásban áll a II. Vatikáni Zsinat „Nostra Aetate” nyilatkozatával, mindazonáltal aligha az első pápa tanításával. Hiszen Szent Péter Izrael népe előtt a következő szavakkal fejezte ki magát: „Ti vagytok a prófétáknak és annak a szövetségnek a fiai, amelyet az Isten atyátokkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: A te utódodban áldást nyer a föld minden nemzetsége. Az Isten elsősorban nektek adta és hozzátok küldte el Fiát, hogy megáldjon titeket, s így mindegyiketek forduljon el a bűntől.” (ApCsel 3,25-26) Mialatt az Ószövetség népének elöljáróihoz fordult, pontosított: „Ő [Jézus Krisztus] az a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett. Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,11-12) És mindehhez Szent Pál még hozzáteszi: „Tudjátok meg hát, testvérek, hogy általa [Jézus Krisztus] a bűnök bocsánatát hirdetjük nektek. Amitől Mózes törvénye nem tudott mentesíteni benneteket, általa mindenki mentesül, aki csak hisz.” (ApCsel 13,38-39)
Szent Péter és Szent Pál apostolok példáját követve csak remélni tudjuk, hogy a zsidó népnek hirdetni fogják az üdvösséget, mely Jézus Krisztus által minden embernek elhozatott. |
vissza