„Katolikus” jegyesoktatás az együttjáró-együttélő-jegyesek számára

A következő cikk egy budapesti plébánia újságjából való, mely a „Plébánia élete” alcímet viseli.


Károly atya a kocsiban – az ő szavaival élve – jegyesoktatást tartott nekünk és X. Y.-éknak, melynek keretében többek között színt kellett vallanunk, hogy az együttjáró-együttélő-jegyes kategóriából melyikbe tartozunk. Be is vallottuk, hogy mi a másodikba.

Így indultunk el túrázni Bélapátfalváról a katonasírokon, Órkőn, Bélkőn és a Zöld-réten keresztül, a ciszterci apátság romjait is megtekintve.

Károly atya vezetésével a túrát szerencsésen teljesítettük! Igaz, a végére (nem is olyan) kicsit eláztunk. Először kívülről, majd (módjával, mértékkel) Egerben belülről is... Aki pedig Budapestre érve még nem dőlt ki teljesen a sorból, megvacsorázhatott a plébánián: szalonnát és kenyeret, pálinkával és borral. Mi hagytuk el utoljára a plébánia épületét. Akkor már megmutattuk Károly atyának a gyűrűt, és elárultuk, hogy családi állapotunk Órkőn megváltozott, azóta jegyesek vagyunk. Így hát számunkra mindenképp emlékezetes marad ez a túra.


Az az ismerősöm, akitől az újságot kaptam, így kommentálta ennek tartalmát. „Vannak benne jó cikkek, de hát legalább hozzáfűztek volna valami „ejnye-bejnyét” a fenti kijelentéshez. Végülis nem lehet mondani, hogy az egész lap elvetendő, csak hát a katolikus magyarázat hiányzik ehhez a témához.”

Nem, kedves X. Y. Az egész újságot el kell dobni! Ahogy Lefebvre érsek mondta, az a jóízű leves, mely csak egy csepp arzént tartalmaz, sokkal károsabb, mint egy ehetetlen lötty, amiben sok, láthatóan oda nem való anyag, például méreg van. Ez a lap ezzel a cikkel arról ad tanúbizonyságot, hogy ezen a plébánián fogalmuk sincs a katolikus tanításról: Például arról, hogy aki csak egyetlen dogmát tagad, egyetlen hitigazságot, egyetlen parancsot, törvényt elvet, az az egészet veti el. Aki nem tartja fontosnak, nem tartja a katolikus valláshoz nélkülözhetetlennek, hogy az együttélést a nem-házasoknak nem engedi meg, az semmi mást nem adhat át katolikusan.

Az újságból egyébként az derül ki – a fotók is ezt igazolják –, hogy a közösségi élet a „szeressük egymást gyerekek” szellemében működik, természetesen eredményesen. Csak senkitől semmit nem elvárni, csak senkit semmire nem figyelmeztetni, EZ A MAI LEGFŐBB PARANCS, ez a modern katolikusság legnagyobb – és mára egyetlen – erénye.
     Ezt a nagy szeretet-együttlétet szolgálja a cikkben említett Károly atya kinézete is: Teljes civilben látható a képeken, az egyiken például (ami fent látható) egy meztelen combú lány mellett.

2010. június 21.


vissza

a MAGYARORSZÁG oldalra                              a KEZDŐLAPRA