Vallásosabbak, mint a hírük?
(forrás: www.kreuz.net – 2008. július 11.)

Az ökumenikus mozgalom, mely különösen Európában erős, meghozta első gyümölcseit: a fiatal protestánsok és fiatal katolikusok mára már egyformán istentelenek. Ezt állapította meg a német Bertelsmann alapítvány nemzetközi tanulmánya, melyet a Sydney-i világ-ifjúsági találkozó kapcsán készítettek. A tanulmány végkövetkeztetése: a világ ifjúsága vallásosabb, mint sokan hiszik, kivéve Európát, ahol az ifjúság teljesen eltávolodott a vallástól.

A tanulmány szerint globálisan vizsgálva öt fiatal felnőtt közül négy vallásos, 44 százalékuk pedig „nagyon vallásos”. Mindössze 13 százalékuk nem tud az Isten és a hit fogalmával semmit sem kezdeni. Mindazonáltal az egyes országokban és az egyes vallások között igen eltérő a helyzet.

A fiatal felnőttek különösen az iszlám országokban nagyon vallásosak, ezzel szemben Európában a legtöbben távol vannak a vallástól.

Például az Európán kívül élő protestáns fiataloknak 80 százaléka „nagyon vallásos” és 18 százaléka vallásos. Ezzel szemben Európában mindössze 7 százalékuk „nagyon vallásos”. A fiatal katolikusoknál hasonló a helyzet: Európán kívül 68 százalékuk „nagyon vallásos”, ez a szám Európában mindössze 25 százalék. Kelet-Európában és Oroszországban már csak minden harmadik fiatal van megkeresztelve, az ifjúság legnagyobb része minden kapcsolatot elvesztett a hittel és az egyházzal. Mindössze 13 százalékuk „nagyon vallásos”.

Olyan „nagyon vallásos” országokban, mint például Nigéria vagy Guatemala a fiatal felnőttek 90 százaléka naponta legalább egyszer imádkozik, míg Indiában, Marokkóban vagy Törökországban a négy megkérdezett közül három.

Ezzel szemben a fiatal európaiaknál szinte teljesen ismeretlen a napi imádkozás: Franciaországban 9, Oroszországban 8, Ausztriában mindössze 7 százalékuk imádkozik naponta. Amerikában viszont a megkérdezettek 57 százaléka azt válaszolta, hogy minden nap imádkozik. Amerikában a szabad egyházak és a pünkösdi mozgalom tagjai között gyakorlatilag csak vallásos embereket lehet találni. Sőt, csaknem 90 százalékuk „nagyon vallásos”.

Az a hiedelem, hogy a fiatalok kevésbé vallásosak, mint szüleik vagy nagyszüleik inkább csak Európában érvényes. A fejlődő és az iszlám országokban a fiatalok legalább olyan intenzíven hisznek, mint az idősebbek. Marokkóban például mintegy 99 százalékuk hisz Istenben és a halál utáni életben. Azok az országok, melyekben a fiatalok kevésbé hisznek, csaknem kivétel nélkül a nyugati kultúrkörben helyezkednek el – Ausztráliától Spanyolországig. Bár itt is akadnak kivételek: Nagy-Britanniában például a fiatalok gyakrabban vallásosabbak, mint az idősek, és a fiatalok Izraelben is erősebbek a hitben, mint atyáik.

Dr. Martin Rieger, a tanulmány vezetője, ebből ezt a következtetést vonta le: „Az az állítás, hogy a vallásosság generációról generációra csökken, világszerte végzett kutatásaink alapján – számos iparilag fejlett országot is beleértve – határozottan téves.”

Vallásosság és gyakorlat

A legtöbb európai számára a vallás semmilyen hatással nincs politikai meggyőződésére. Ez az Európán kívüliekre is vonatkozik, ha nem is ekkora mértékben. Nem ilyen egyértelmű ez a szex és a párválasztás terén. A legtöbb európai hívő számára a szex magánügy. Az európai fiatal protestánsok szerelmi életében mindössze 7 százaléknál játszik a vallási meggyőződés szerepet, az ortodoxoknál ez az arány 12, a katolikusoknál 14 százalék.

Európán kívül ez is egészen másképp néz ki: itt a protestánsok 67, a szabadegyháziak 68 százaléka ismeri el a vallás és a szexualitás közötti összefüggést. A katolikusoknak mindössze 52 százaléka.


vissza

a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA